Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

letes Tanács adott interest, tallérokat 2, veresét . . . Thot Istvánnak elmaradott feir je, adott libertásokat 32."

172 Egy év alatt sokat változott a libertás kelendősége. 1707 végén Károlyi Sándornak akartak rézpénzzel fizetni földesúri cenzust. Maga a főúr is kénytelen volt levelében megállapítani, hogy ugyan ,,az ónodi determinatio ezt diktálná", ,,de országszerte már mindenütt aimyira nyaka szakatt, hogy nem többet de csak egy polturát sem költhetni el benne . . . magatok sem kívánhatjátok, s tudom is, hogy nem kívánjátok, másként is a meddig bocsi vala a réz monetanak." 1708. szeptember 11-i levelében pedig így nyilatkozik a város megismételt kérdésére: ,,Az rézpénzt acceptálom-e ?" — ,,azon legyetek, hogy jó pénzül minél hamarabb fizessétek a cenzust."

173 Kecskemét város magisztrátusának is hamarosan szembe kellett néznie azokkal a problémákkal, amelyek a rézpénz használata során szükségszerűen felmerültek. Az új moneta viszonylag gyorsan elterjedt, és különösen a szegényebb rétegek szinte egyetlen fizetési eszköze lett. Hivatalosan az ezüsttel azonos értékű lóvén, a vásárlásoknál és az adófizetésnél is el kellett volna fogadni. A hadsereg, az állam és a földesurak követelései viszont ezt nem tették lehetővé. Ennek következménye, hogy az 1704. és az 1705. év folyamán nincs adatunk arra, hogy adófizetésre a város elfogadta volna a rézpénzt. Mindössze 1706 elejéről maradt fenn az első adatunk, mely szerint tettek bizonyos kivételt. Mivel a bejegyzések más irányú tájékoztatást is nyújtanak, érdemes azokat idézni. ,,Az esztendőnek elein, szükségünk levén a pénzre, s az veres monetanak pedig jó folyamattya lévén, némely becsületes lakosunktul borok árából és egyéb képpenis, fejér pénzbeli adojok helyett veresül percipialtunk eképpen: Becsületes Király István uramtul 2 tallér, 2 garas, s mivel ő kegyelme Csaba István uram idejében fejér pénzt adott a német itt lételekor, és adóssá maradtunk volt 11 tallérral, 4 garassal, melyet Csorba István uramtul veres pénzül nem akart leválni, azért én vettem kezemhez, de az utána 5 tallért, 4 garast ő kegyelmének vissza attam, s marattam adossa 6 tallérral, azért említett 2 tallér, 2 garas ezüst pénz helyett ugyanannyit vettem, vagyis defalcaltam veresset. Id est 2 tall. 2 gar." „Váradi Takács János bora árrából fogtam el tallér 2 fejér pénz helyett tíz tallér veresset. Id est 10 tall. Szántó János bora árrábol 3 tall. 2 gar. fejér pénzbeli adója helyett fogtam el veres pénzét 16 tall. Körösztös Jánosnéét is 2

1. 1 g. ezüst pénz helyett réz pénzt fogadtam el 12 tall. Szentes Jánosnéét 1

1. 1 gr. helyett fogadtam el 7 tall. Csordás Miklósnak, mivel lovászul a váras 172. Rk gn 1706. 173. Károlyiak levelei, 3/1 és 3/3.