Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

lovai mellett való szolgálattyának jutalmában veres pénzül fizettünk, ezért ő is 1 tallért ezüst pénzbeli adajáért adott rezet 5 tall. 1 gar."

174 A fentieken kívül is tehettek még néhány alkalommal kivételt az adószedők. Ezt igazolja újabb két adat. 1706. július 23-án Kincses György adószedő leadott 16 tallért „vörös libertás pénzül" a főbírónak. Ez év augusztus 18-án pedig „Becsületes Csorba István tavalyi adószedő uram, mostani adószedő uram becsületes Kincses György és Garai János deák uram praesentatiojukban (adtak) fejér formális rhénes forintokat 26, facit tall. 17, 2 gar. veres pénzül tall. 1500, summa utriusque: 1717, 2."

175 A rézpénz 1706-os viszonylagos stabilitására utal az is, hogy a főbíró és az adószedő után összesen 1653 tallér maradt belőle a következő esztendőkre, mely összeget nyilván az év során szedtek be a lakosságtól. A város a só árusításánál is az ezüstpénzhez ragaszkodott. Egyetlen kivételt ismerünk. Kincses György adószedő „megszűkült embereknek adott el sókat n.o. 33. Réz pénzt árult belőle tall. 174."

176 A városi magisztrátus és a lakosság pénzügyi kapcsolatának újabb területe a mészárszék volt. Itt az érdekellentétek korán jelentkeztek. „E szokatlanul nagy mennyiségben kibocsátott pénz ellen már 1704-ben panaszok és tiszti vizsgálatok fordultak elő Kecskeméten, mert a mészárosok, kik csak fejér pénzen láthatták el magukat marhával, ezért húst adni vonakodtak."

177 Ezért a forgalmazás nem történhetett kizárólag egy pénznemben. Ezt jelzi a székbírák 1705-ben történt elszámolása is: „adtának fejér és vörös pénzül kész pénzt 706 tall. 4 gar. 14 den." 1706 .június 15-én 200 tallér „veres pénzt" fizettek be, június 21-én pedig 1165 tallért és 3 garast.

178 A rézpénzt a következő évek során is jelentős mennyiségben forgalmazhatták a város mészárszékeiben. Ezt igazolja az 1707-es „veres pénz" exitusának összege is: 344 tallér, 4 garas, 21 dénár. Mellette a „fehér pénz exitusa": 169 tallér, 5 garas, 4 dénár. Megerősíti állításunkat a következő bejegyzés: a bor és a hús „Eddig veres pénzen költ, melybül többet 17 száz tallérnál 10 polturában vettem, és ki kellett fizetni 4 polturában, melynek az váltásában let kárát magára vállalta az becsületes váras. De hála Istennek, azt is megh keresvén, kifizettük."

179 Az év folyamán még több alkalommal 174. Al 1706. 85—86. old. 175. Al fogalmazvány, 1706. 357. old. Szl 1706. 6. old. Érdemes megemlíteni a következő adatot is: „Kéz pénz exitusa." összesen 2128 tallér, 1 garas és 28 dénár szerepel. A „fehér pénzben" történt kiadás összege 2843 tallér, 2 garas. Ebben az összegben azonban benne van az 1094 tallér földesúri cenzus is. Adólajstromok, 1706.108—124., old. 176. Az elszámolás részletes rögzítése és a veszteség hosszadalmas igazolása egyaránt bizonyítja, hogy egyedi és rendkívüli esetről van szó. 177. HORNYIK i. m. IV. 219. old. 178. Szl 1705. 2. old. 179. A számvevő számadáskönyvei 1707. 114—116., ill. 43. old.