Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)
Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711
mely „facit 6 kongó garassával tall. 212, gar. 2." Kohári Istvánnak és Farkasnak ugyanez évi cenzusra 800 „formális" tallér helyett 1600 rénes forintot fizettek, mely „facit 6—6 tíz polturából álló kongó garassával számlált tallért numero 1066, gar. 4." E két földesúrnak ez évben fizettek még 190 magyar forintot, mely „facit 6 kongó garassával tall. 105, gar. 3, den. 10." Még az 1700, az 1701 és az 1702-es adólajstromokban is — egyre ritkábban ugyan, de — találkozhatunk a „kongó garas" megjelöléssel. Azonban nemcsak az adólajstrom vezetőjének feljegyzései között tűnik elénk e ragadvány. A székbírák lajstromai sajnos gyéren maradtak ránk, így e célra az 1700-as évet megelőző feljegyzéseket nem tudtuk vallatóra fogni. Azonban az ebből az évből megmaradt töredék e tekintetben is hasznos támpontot jelent. E szerint bért is fizettek kongóval: „Gulyás Jánost fogadtuk (...) adtunk neki 3 tizen negy pénzest, item 4 tall(ér), item 2 kongó gar(as)". A juhok és tehenek vásárlását rögzítő feljegyzések között a garas és a máriás garas megjelölés is gyakori, de tucatjával találunk kongó garassal történő kifizetésre is teljesen egyértelmű feljegyzést is. Pl.: „Hemző István adott egy fekete süret tall (ér) 4, kongó gar (as) Solvimus." „Kalla Janóstul vöttünk 7 juhot, egyik par 10 mar(iás garas), az többi 11 kongó gar(as)." 117 A példák további sorával lehetne még bizonyítani, hogy Kecskeméten már évekkel a libertás veretése és forgalomba kerülése előtt használták a kongó, illetve a kongó garas elnevezést. Itt tehát a rézpénz elterjedése előtti kb. fél évtizedben kongón szükségszerűen mást értettek, mint ami ezen elnevezéshez a közvélemény tudatában kapcsolódik. A fenti tények megállapítása a tekintélyes számú előfordulása révén nem jelenthet gondot. Ezen túl azonban több jogos kérdés merül fel. Minek köszönhető, hogy a XVII. század végén Kecskeméten egy újabb népi eredetű pénznév tűnt fel ? Melyik veretre alkalmazták ezt ? Milyen értéket képviselt ? Kecskeméten a szabadságharc alatt a libertásra alkalmazták-e ezt a jelzőt vagy egy már korábban is forgalomban levő pénzféleségre ? Változott-e értékük a függetlenségi harc során? Az inflálódás azonos arányú volt-e, vagy számottevő eltérés tapasztalható e téren is ? Tekintettel az alföldi városok évszázadok óta jelentős árutermelésére és több környező országot is érintő pénzforgalmára, ezen eseményekben gazdag időszakban, mikor ráadásul az itt élőkkel szemben a különféle irányból történő készpénzbeli követelések erősen megnőttek, és miközben a korábbi árualap jelentősen lecsökkent, mind a lakosság mind a hivatalos szervek és 117. Sz. sz. 1790. töredék. Söre: hizlalni való, hizlalásra befogott vagy meghizlalt, rendszerint fiatal szarvasmarha. Magyar Nyelv Értelmező Szótára 5. köt. 1253.
