Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

személyek nagyon gondosan-pontosan megkülönböztették egymástól az eredetüket, értéküket és finomságukat tekintve még csekély mértékben is eltérő véreteket is. Ehhez járult még az a tény, hogy a hódoltság idején, ha szoros is volt a gazdasági és politikai kapcsolat a nyugati országrészekkel, a hivatalos elnevezések, formák itt nem voltak egyöntetűen kötelezőek. Közismert, hogy itt a közigazgatás nyelve is magyar, és a latin inkább csak a szakkifejezésekben tűnik fel. Ezen túl a latint csak akkor használták, ha a nemesi megyével vagy a földesurakkal leveleztek, de még nekik is igen gyakran írtak magyarul. Ennek és a város sajátos politikai és gazdasági körülményeinek volt köszönhető, hogy a nyugati országrészben elterjedt kifejezések itt nemegyszer más értelmezést nyertek. Kétségtelennek látszik, hogy a kongó, illetve garas elnevezés az 1690-es évek pénzreformjai nyomán kialakult bizonytalanság hatására jött létre, és terjedt el e vidéken. Addig a 15 krajcárost, mely a hódoltság idején többszöri értékváltozáson ment át, a török kiűzése után 10 poltura értékben fogadták el. 1693-ban azonban a 15 krajcárost azonos színezüst súllyal -18 krajcár értékűre növelték. Mivel e rendelet elhibázottnak minősült, mert jelentős inflációt idézett elő, 1695-ben oly módon igyekeztek e hibát jóvá tenni, hogy a 18 krajcárost 17 krajcár értékre csökkentették, de még mindig az egykori 15 krajcáros ezüst súlyában.

118 Ez lett később a közkedvelt máriás garas. A máriás garas elnevezéssel Kecskeméten 1694-től találkozunk, de időnként még előfordul, hogy 34 pénzes garasként történik róla említés. Értékében azonban később bizonyos ingadozást tapasztalhatunk. 1699-ben az egyik előző évi bevételről történő elszámoláshoz az alábbi megjegyzést fűzték: ,,És mivel akkor az m(áriás) garas csak 30 d(énárban) járt, azért hátával olvasták egy tallérba, most pedig 34 den(árban) jár, azért annak az aukciója teszen 58 tall. gar. 1, den. 18."

119 Tehát átmenetileg a máriás garas és a közönséges garas forgalmi értéke azonos lett. A korábban és a későbbiekben is értékesebb krajcárveretet érthetően mind a nép, mind a hivatalnokok egyértelműen megkülönböztették egymástól. így történhetett, hogy a kisebb ezüsttartalommal rendelkező, 30 dénár értékű garas kongó megkülönböztető jelzőt kapott a máriással szemben. Tekintettel arra, hogy a 34 dénár értékű 17 krajcáros nevéhez, melyet a helyi hagyomány szerint szintén garasnak tekintettek, mindig hozzátették az érmén jól látható Mária kép hatására a máriás jelzőt, az újabb értékváltozás után a 30 dénár 118. KUPA Mihály: Pénzrendszereink áttekintése 1526 óta. Az Érem 1968. II. 14. old. HUSZÁB, Lajos hívta fel figyelmünket arra, hogy a 15 krajcáros értékét kétszer változtatták. Először 1693. március 21-én 17 krajcárra, majd 1693. augusztus 28-án 18 krajcárra és végül 1695. szeptember 17-én megint 17 krajcárra. A változások oka mindegyik esetben a tallér értékváltozása volt. 119. Szk 1699. 62. old.