Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Nagykőrös népe és gazdálkodása az 1689-es nyilvántartások alapján

XXIV. táblázat A CSELÉDEK ÉS A SZOLGÁLÓK SZÁMA GERECZE PETEK JÁRÁSÁNAK L TIZEDÉBEN Kisbirtokos Középbirtokos Gazdag összesen 1 cseléddel rendelkezik 1 4 1 6 2 2 2 3 5 5 a folyamatosan idegen munkaerőt alkalmazók száma 1 4 8 13 a cselédek, béresek száma 1 4 14 19 szolgálók (nők) száma 6 6 egész évre lekötött bérmunkát vállalók száma 1 4 20 25 XXV. táblázat A CSELÉDEK ÉS A SZOLGÁLÓK VALÓSZÍNŰ SZÁMA AZ EGÉSZ VÁROSBAN (GERECZE PÉTER JÁRÁSÁNAK ELSŐ TIZEDE ALAPJÁN) I j Kisbirtokos Középbirtokos Gazdag összesen 1 cseléddel rendelkezik 10 40 10 60 2 20 20 3 50 50 a folyamatosan idegen munkaerőt alkalmazók száma 10 40 80 130 a cselédek, a béresek száma 10 40 140 190 szolgálók száma 60 60 az égés z évre lekötött bérmunkát vállalók száma 10 40 200 250 Itt sem lesz haszontalan, ha a kecskeméti állapotokkal rövid összehasonlítást végzünk. Sajnos itt csak másfél évtizeddel későbbi időszakból rendelkezünk felhasználható adatokkal, de a Rákóczi-szabadságharc hasonló anyagi és közbiztonsági körülményeket, feltételeket teremtett, így az összehasonlítás nem alaptalan. Kecskeméten 1704-bol maradt fenn. egy összeírás, amely a város 18 tizedéből 14-re vonatkozóan tartalmaz adatokat. Az összeírás arra terjedt ki, mely házból, hányan mentek ,,kurucságra".

56 Az összesítés szerint 193 szolga, továbbá négy inas, illetve mesterlegény volt köztük, de rajtuk kívül 56 IVÁNYOSI: i. m. 310—312.