Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Nagykőrös népe és gazdálkodása az 1689-es nyilvántartások alapján

is. A feldolgozás során természetesen a javított, kiegészített adatokat vettük figyelembe. Az összeírás jellegének érzékeltetése végett idézünk egyetlen adózóra vonatkozó teljes feljegyzést. ,,Bozó Pál 6-tod magával Flr (forint) 52, den(ár) 50. Ökre 5, lova 1, disznó 2, méhe 8, szőleje 1. Adott flo. 10, adott flr. 3, ismét adott Flr 9, item flr. 15, item flr. 15. Volt árpája fel adva, az is teszen Flr. 4, item flr. 5, Satt." (Satis facit.)

8 Sajnos sz összeírással kapcsolatos utasítások és az adókivetés szempontjai nem maradtak fenn. Ezek jelentős hányadát viszont az elkészült összeírás birtokában rekonstruálhatjuk. Az összeírás által érintett témákat az alábbiakban lehet csoportosítani. Demográfiai vonatkozású adatok: az adózó nevének rögzítése mellett következetesen jelzik, a családban, háztartásban hány felnőtt található. Pl. : ,,Vida Mihály 4-gyed magával". Ugyancsak következetesen utalnak a szűkebb családdal együtt élő közelibb-távolibb hozzátartozókra. Pl.: „Kandó Ádám napast(ol) 5-töd magav(al)", „Borbély Pál öcséivel 8-czad magav(al)". Elég következetesen jelzik a családi állapotokra vonatkozó adatokat is. Pl.: „Mészáros Mihályné 1 számmal", minden bizonnyal özvegy, bár ez utóbbit más esetekben közvetlenül is jelzik: „özvegy Kovács Istvánné 1.", avagy más jellegű családi kapcsolatokat is: „Bárányi Miklós leányi 3.", „Szívós Peter R(ideg) l."

9 A feltüntetett adatok másik csoportja az ingatlanok birtoklására vonatkozik. Elég következetesen jelölték, ki a zsellér, ki az, aki tehát saját házzal nem rendelkezett. PL: Karancsi János adatai után következik „ott Delhié 2-sod mag(ával)". Az újabb adózó neve elé illesztett utalás jelzi, hogy ez esetben az előző adófizető zsellérrével van dolgunk. Minden más esetben feltételezhetjük, hogy az illető önálló házzal, lakással rendelkezett. Továbbá: mind a nyolc tizeden belül következetesen jelölték, az adófizető rendelkezett-e szőlővel. Legtöbbször ezek számát is rögzítették. Nem elég következetesen, de néhány tizeden belül Miilei Szűcs Mihály járásában úgy tűnik, pontosan feljegyezték, kik rendelkeztek kerttel, sőt ezekben a tizedekben a kertek számára, olykor nagyságára is történt utalás. Ugyancsak az ingatlanok között kell megemlítenünk a malmokat, melyek fontos adóalapot képeztek, így azokat következetesen rögzítették is. Sajnos ebben az összeírásban nincs utalás a szántók birtoklására. Ezt, miként erre később még bővebben vissza fogunk térni, a dézsmajegyzék adatai alapján meglehetős pontossággal fel lehet tárni. Ugyancsak mellőzték a rétek, kaszálók, 8 Uo. 141. 9 Ridegen a XVII—XVIII. század fordulóján ezen a tájon a nem házas felnőtt személyeket, főleg férfiakat értették.