Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)
Nagykőrös népe és gazdálkodása az 1689-es nyilvántartások alapján
képességeinek minden korábbinál alaposabb felmérését, valamint a terhek körültekintőbb elosztását tették szükségessé. 4 Nem véletlen, hogy a körösi összeírással csaknem egyidőben Kecskeméten is sor került hasonló eljárásra: 1689. február 10-én, amikor ,,A becsületes tanács a portioknak fel vetésére nézve egybe gyűlvén a szegénységgel edgyütt, a limitatio szerónt, mely volt vetve 24,850 forint ..." új adókivetési kulcsot fogadott el. 5 A körösiekhez hasonlóan körültekintő felmérés után vetették ki az adókat 1688-ban is. 6 A Nagykőrösön elkészített összeírás az 1687. évi adólajstrommal egy kötetben található a 140—260. oldalon. 7 A város adózóit négy járásba, járásonként két-két tizedre osztva vették számba. Csete Gergely járásán belül az I. tized „Pándi Szabó Gergely ós Csapláros Szabó Jánosé", a II. tized „Sáfár András és Varga Miskájó", Baracskai István járásában az I. tized „Vég István és Szűcs Gergelyé"., a II. tized „Szíriák Szűcs Istváné és Jó Gergelyé", Miilei Szűcs Mihály járásában az I. tized „Cziriák Mihályé ós Borsó Istóké", a II. tized „Száraz Istványé és Szabó Mihályé", Gerecze Péter járásában az I. tized „Bertha Mihályé és Nagy Istványé", a II. tized „Buz Istványé és Bakó Istványé" volt. A négy járás ós ezen belül a kétkét tized az összeíráson belül pontosan elkülöníthető. Az összeírás nyelve magyar, csak elvétve akad egy-egy latin kifejezés. A összesítést gondosan és az esetek többségében jól olvashatóan vezették. Csak elenyészően kevés esetben található kiolvashatatlan, vagy bizonytalan olvasatú bejegyzés, így a statisztikai feldolgozást semmi sem nehezíti, ill. akadályozza. A fennmaradt példány nem tekinthető tisztázatnak. A felvetést követően nemcsak a kifizetést rögzítették folyamatosan eltérő tintával és eltérő kézírással is, hanem a befizetések alkalmával a legkülönbözőbb praktikus megjegyzések sorát, olykor tréfás-gunyoros kitételeket vetettek papírra. Ezek a módosítások a legtöbbször igen figyelemre méltóak, mivel esetenként érintették a nyilvántartásba vett adózó családtagjainak, szolgáinak számát, ingó és ingatlan vagyonának nagyságát, a kivetett adó összegét. Feljegyezték a szökéseket, távozásokat és a fizetésképtelenséget 4 Nagykőrös gazdasági helyzetére, terheire vonatkozóan bőven szolgáltat adatokat Galgóczy Károly: NagyKőrös város monográphiája. Bp. 1896. 35—41. 5 Bács-Kiskun megyei Levéltár (Később: B-KmL) IV. 1508/c, 1689. 2—3. 6 Sajnos Kecskeméten nem maradtak fenn az adatfelvételnek az egyes adófizetőkre vonatkozó részadatai. 1688. február 20-án az alábbi bevezetővel nyitották meg az adókönyvet: „Kalocsa János uram feő bíróságában az cseléd és örökség után való quantumnak fel vetesse. Melyeknek ki szödesére rendöltettenek Kaszap János, Kováta Gergely, Kerekes István és Könyves András." Az I. tizeden belül az első néhány adózónál rögzítették is az adókivetés alapját szolgáló adatokat. Pl.: „Varga Martony: haza, szőlő, kert, cseled 4, (adó:) f(orint) 10." Marton Kata: 2 örök(ség), cseled 3, f. 7." „Bikfalvi János: 2 örök(ség), 2 cseled, f. 6." Ettől kezdve viszont csak a kivetett adó összege és a befizetés részletei találhatók. Uo. 1688. 30—31. 7 Pest megyei Levéltár (később: PmL) V. 208/a, 1687.
