Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Nagykőrös népe és gazdálkodása az 1689-es nyilvántartások alapján

képességeinek minden korábbinál alaposabb felmérését, valamint a terhek körültekintőbb elosztását tették szükségessé. 4 Nem véletlen, hogy a körösi összeírással csaknem egyidőben Kecskemé­ten is sor került hasonló eljárásra: 1689. február 10-én, amikor ,,A becsüle­tes tanács a portioknak fel vetésére nézve egybe gyűlvén a szegénységgel edgyütt, a limitatio szerónt, mely volt vetve 24,850 forint ..." új adóki­vetési kulcsot fogadott el. 5 A körösiekhez hasonlóan körültekintő felmérés után vetették ki az adókat 1688-ban is. 6 A Nagykőrösön elkészített összeírás az 1687. évi adólajstrommal egy kö­tetben található a 140—260. oldalon. 7 A város adózóit négy járásba, já­rásonként két-két tizedre osztva vették számba. Csete Gergely járásán be­lül az I. tized „Pándi Szabó Gergely ós Csapláros Szabó Jánosé", a II. tized „Sáfár András és Varga Miskájó", Baracskai István járásában az I. tized „Vég István és Szűcs Gergelyé"., a II. tized „Szíriák Szűcs Istváné és Jó Gergelyé", Miilei Szűcs Mihály járásában az I. tized „Cziriák Mihályé ós Borsó Istóké", a II. tized „Száraz Istványé és Szabó Mihályé", Gerecze Pé­ter járásában az I. tized „Bertha Mihályé és Nagy Istványé", a II. tized „Buz Istványé és Bakó Istványé" volt. A négy járás ós ezen belül a két­két tized az összeíráson belül pontosan elkülöníthető. Az összeírás nyelve magyar, csak elvétve akad egy-egy latin kifejezés. A összesítést gondosan és az esetek többségében jól olvashatóan vezették. Csak elenyészően kevés esetben található kiolvashatatlan, vagy bizonytalan olvasatú bejegyzés, így a statisztikai feldolgozást semmi sem nehezíti, ill. akadályozza. A fennmaradt példány nem tekinthető tisztázatnak. A fel­vetést követően nemcsak a kifizetést rögzítették folyamatosan eltérő tin­tával és eltérő kézírással is, hanem a befizetések alkalmával a legkülönbö­zőbb praktikus megjegyzések sorát, olykor tréfás-gunyoros kitételeket vetet­tek papírra. Ezek a módosítások a legtöbbször igen figyelemre méltóak, mivel esetenként érintették a nyilvántartásba vett adózó családtagjainak, szolgáinak számát, ingó és ingatlan vagyonának nagyságát, a kivetett adó összegét. Feljegyezték a szökéseket, távozásokat és a fizetésképtelenséget 4 Nagykőrös gazdasági helyzetére, terheire vonatkozóan bőven szolgáltat adatokat Galgóczy Károly: Nagy­Kőrös város monográphiája. Bp. 1896. 35—41. 5 Bács-Kiskun megyei Levéltár (Később: B-KmL) IV. 1508/c, 1689. 2—3. 6 Sajnos Kecskeméten nem maradtak fenn az adatfelvételnek az egyes adófizetőkre vonatkozó részadatai. 1688. február 20-án az alábbi bevezetővel nyitották meg az adókönyvet: „Kalocsa János uram feő bíróságában az cseléd és örökség után való quantumnak fel vetesse. Melyeknek ki szödesére rendöltettenek Kaszap János, Kováta Gergely, Kerekes István és Könyves András." Az I. tizeden belül az első néhány adózónál rögzítették is az adó­kivetés alapját szolgáló adatokat. Pl.: „Varga Martony: haza, szőlő, kert, cseled 4, (adó:) f(orint) 10." Marton Kata: 2 örök(ség), cseled 3, f. 7." „Bikfalvi János: 2 örök(ség), 2 cseled, f. 6." Ettől kezdve viszont csak a kivetett adó összege és a befizetés részletei találhatók. Uo. 1688. 30—31. 7 Pest megyei Levéltár (később: PmL) V. 208/a, 1687.

Next

/
Oldalképek
Tartalom