Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

6-án kelt királyi rendelet intézkedett ugyanis az előző évek pénzrontásának jóvátételéről.

60 E helyreigazítás során 120 pénzről 105-re devalválták, s nyílván innen származott a „bomlott" forint elnevezés.

61 Ez a devalválás is, mint minden hasonló intézkedés, számottevő zavart idézett elő az egyébként sem kiegyensúlyozott helyi pénzforgalomban. Ennek köszönhető, hogy az elszámolások alkalmával nem ritka az alábbihoz hasonló kitétel: ,,1695. december 23. Czirkator Marton 24 forintosait is (mely folyt 40 polturában akkor) hozott meg 12 forintokatt, mely mikor meghozodott, folyt 35 polturában."

62 Ugyanerre utal az 1697-es számadáskönyv június 19-i bejegyzése is: , ,Mely forintos pénzeket, tavaly in Anno 1696. Demeter Márton Uram Feo Bíróságában nro 3796 magyar forintokat, Nagy János, Zana Gergely és Egyed Pálnak akkori székbírák uraimnak a bts tanács adott volt, lévén azon pénzek a b/ecsüle/t/e/s varasnak négy harminc pénzben folyó garasokban. Szék bírák uraiméknak penig az pénz változása miatt adván 3 garasokban lött az becsületes varasnak rajta kára Flor. Hung. 1265 d 40, tött in summa eöt ezer hatvan egy magyar forintokat és dénár 60 . . ." A devalválás után sem volt egyértelmű a bomlott forint forgalmi értéke. 1694. július 28 : „Balassa Györgyné a mely húsz tallérokat keresett az Ecclesian, fizettem azok erant nekie harminc bomlott forintokat." Ugyanebben az évben „Nagy Mihály felesége az mely kett tallért hágott, hogy megholt, megfizette, adott 4 bomlott forintokatt."

63 Tehát nyilvánvaló a kétféle értelmezés. Ezért tartotta szükségesnek a nótárius a következő bejegyzést elvégezni: „Az tizedben vett tábori ökör árában attam negyedfél garasos forintott No 400, melyet csak fél-fél tallérban vettek be, faciunt tall, a mint be jött No 233 gr. 2." Avagy „Attunk bomlott forintokat, kik fél tallérban folytának, nro 36, facientes tall. 18."

64 Az 1690-es évek derekáról bőségesen lehetne idézni a forgalmát bizonyító feljegyzéseket. A legutolsó feljegyzés 1709-ből származik: ,, . . . Sárközi János úr fiatul jött kezembe máriás pénzül 2 tallér . . . Ismét egy formális német forint . . ,"

65 60. BODOR 1974. 64. old. 61. RE gn 1694. 62. RE; gondnoki napló, 1695. 63. II. o. 64. Al 1685., Szk 1696. 7. old. 65. RE gn 1709.