Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

A „bomlott forint" a fentiek alapján másfél évtizeden át számottevő lehetett Kecskemét pénzforgalmában. Adataink, sajnos, nem teszik lehetővé, hogy a többi pénzzel számszerűen össze tudjuk hasonlítani. E sok néven emlegetett pénz forgalmi értéke tehát az alábbi módon alakult. VIII. táblázat A BOMLOTT FORINT ÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA A bomlott forint számszerű értékének Év A forgalmi értékre utaló megszövegezések kifejezése más pénznemben. gar. den. 1694 forintosok folytának 40 polturában 120 1695 forintos, mely folyt 35 polturában — 105 4 bomlott forint = 2 tallér — 105 negyedfél garasos forint — 105 bomlott forint bejött 35 polturában, kiment 3 garasban 3 — 1696 bomlott forintok, kik fél tallérban folytának 34 bomlott forint 17 tallér 1697 magyar forintok bejöttek 4 harminc pénzes garasokban 4 — kimentek 3 garasban 3 — 1699 bomlott forintosok 3 máriás garasban — 102 egy bomlott német forint garas 3, dénár 12 — 102 1706 fejér formális rhenes forintokat 26, facit tallér 17, gar. 2 4 — 6. Cikett tallér E pénznemmel a szakirodalomban nem találkoztunk. Minden bizonnyal ezúttal is népi elnevezéssel állunk szemben. A kifejezést az 1697-es adókönyvben leltük az adókiegyenlítések között: ,,Item egy czikett tall." A pénzt 366 dénár értékben fogadták el. Ez az összeg lényegesen magasabb mint a tallérok értéke, ugyanakkor jóval kisebb mint bármely aranyé. Nem valószínű, hogy a „citkin" arannyal lenne azonos, hisz ez nem ritkán előfordult ezekben az években, az adószedő tehát ismerte. Esetleges újabb adatok birtokában lehet egyértelmű véleményt mondani róla.