Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)
A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben
kolja, hogy a török kiűzése után e vidéken merőben új gazdasági és közigazgatási viszonyok alakultak ki, és egy nagyobb történelmi szakasz feldolgozása esetén is ezen évtizedeket feltétlenül külön kellett volna ismertetni. Másrészt az indokolja eljárásunkat, hogy a török hódoltság idejéből a tájegység, de részben az egész egykori hódoltsági terület ilyen jellegű forrása nagyon hézagos. A bérek részletes ismertetése során sok olyan adat közlésére sor kerül, amelyet más területeken és más tudományágakon belül is kamatoztatni lehet. Bár nem indokolatlan gazdaságtörténetünk kutatásának elhanyagoltsáságáról szólnunk, mégis kellő hangsúllyal kell arra is utalnunk, hogy az utóbbi másfél évtized során több olyan feldolgozás született, amelyek elhárították a bértörténeti feldolgozás elől a legfontosabb akadályokat. Ma már rendelkezünk olyan szintű pénztörténeti feldolgozásokkal, amelyek birtokában a különféle pénzek átszámolása biztonságosan megtörténhet. 15 Ugyanakkor rendelkezésünkre áll egy olyan összesítés, amely a konvenciókban és egyéb szerződésekben fellelhető naturáliák mindegyikét felöleli, azok értékének meghatározását lehetővé teszi. 16 A jelen feldolgozás része egy próbálkozásnak, amely arra irányult, hogy a XVII. század végi Kecskemét gazdasági és társadalmi körülményeit a fennmaradt források által behatárolt keretek között az eddigieknél részletesebben vizsgálja. A pénztörténeti és ártörténeti feldolgozások után és alapján vált lehetővé a jelen bértörténeti feltárás. A következő lépés a város XVII. századi gazdálkodásának, majd társadalmának részletes bemutatása lehet. A bérből és fizetésből élők a XVII. század végén Miként Közép-Kelet-Európa csaknem egészére is, a hódoltságra még fokozottabban vonatkozik az a megállapítás, hogy a XVII. századra lényegében fejlődésképtelenné vált, és gazdasági hanyatlásnak indult. A fenti megállapítás mellé két újabb kívánkozik. Az egyik: a XVII. század második felében a nyugatra irányuló marhaexportunk az ottani depresszió miatt jelentősen csökkent. 17 Ez nyílván erősen éreztette hatását a Duna—Tisza-közén is. Ehhez járult még az, hogy a marhakereskedelem lebonyolítása, hasznának lefölözése rég kikerült az itteni tőzsérek kezéből, és részben az oszt16 L. e kötet pénztörténeti feldolgozásait. 16 L. e kötet ártörténeti feldolgozását 17 PACH Zsigmond Pál: Közép-Kelet-Európa és a nemzetközi kereskedelem a XVI—XVIII. században. MTA ETO Közi. 1970. 266., ill. 262—263.
