Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben

rák—cseh kereskedők, részben a főurak-hadvezérek monopóliumává vált. így a század végén ismét jelentkező fellendülés, a szarvasmarha iránti kereslet nem a helyi tőzsérek és állattartók hasznát növelte.

18 Bár a konjunktúra és a dekonjunktúra érthetően kihatott a gazdasági élet, és áttétekkel az élet minden területére, Magyarországon az életszínvonal a XVII. században a XVI. század végéhez viszonyítva valószínűleg nem csökkent.

19 Ez természetesen a hódoltsági területre vonatkozóan ilyen egyértelműséggel nem mondhatjuk el. Egyrészt mert kellő források hiányában nincs elég összehasonlítási alapunk, másrészt, mert a háborúk kiújulása, a gazdaságilag súlyosan hanyatló Török Birodalom újabb nagyarányú vállalkozása nyomán hosszabb időszakra megnőttek a hódoltság területén élők terhei, az egyébként is gyenge közbiztonság tovább romlott, az általános létbizonytalanság tovább nőtt. Másik kiegészítésünk: ezekre az évekre is érvényes, hogy éppen a török pusztítása, a kialakult létbizonytalanság segítette a hász birtokok növekedését, tette megkerülhetetlenné a rideg állattartást, akadályozta egyben a magyar földesurak zavartalan feudális kizsákmányolását, a közvetlen elnyomás gyakorlását. Bár e téren éppen a 70-es, 80-as évek során Kecskemét földesurai eredményes ellentámadásba mentek át.

20 A sajátos gazdasági fejlődés eredményeként a civis városok társadalma gyökeresen különbözött a jobbágyfalvak társadalmától. A tájegység nagy részét gazdálkodásába vonó Kecskemét népe is alapvetően az állattartásra rendezkedett be. A földművelés, a szőlő és gyümölcstermelés, a céhes ipar és a kereskedelem is az előbbinek volt alárendelve.

21 E térség társadalmi tagolódása több tekintetben eltért a török által meg nem szállt országrészek mezővárosainak társadalmi rétegződésétől. Kecs18 ZIMÁNYI Vera: A magyarországi ármozgások helye az európai fejlődésben. Történelmi Szemle 1972. 3—4. szám 405. 19 ZIMÁNYI: i. m. 409., ill. ZIMÁNYI—PMCKLEE : Konjunktúra és depresszió a XVI—XVII. századi Magyarországon az ártörténet és a harmincadbevételek tanúságai alapján, kitekintéssel a XVIII. századra. Agrártörténeti Szemle 1974. XVI. évf. 1—2. szám, 100. Ez a megállapítás csak korlátozottan érvényes a hódoltság területére. A felszabadító háborúk hatása pontosan aligha mérhető. Kétségtelen, hogy a rendkívüli viszonyok lényegesen rosszabb körülményeket idéztek elő mint a török kiűzése előtti évtizedek állapotai. 20 HORNYIK János: Kecskemét város története, oklevéltárral. I—IV. 1860—1866. Ezen ellentétekkel behatóbban a II. 130—165. A magánföldesúri kizsákmányolásnak, az egyházi tized szedésének és az állami adózásnak minden korábbinál részletesebb és elmélyültebb elemzését adja SZAKÁLY Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Bp. 1981. 21 MAJLÁTH Jolán: Egy alföldi város kialakulása. Nagykőrös gazdaság- és társadalomtörténete a XVIII. század elejéig. Bp. 1943. 160. MÉSZÁROS László: Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén. 152—157. (In: Bács-Kiskun megye múltjából II. Szerk.: Iványosi-Szabó Tibor).