Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Az árak alakulása Kecskeméten 1662—1790

Bár nem vonhatjuk kétségbe, hogy a XVII—XVIII. század fordulóján is az állattartás képezte a kecskemétiek legfontosabb bevételi forrását, kétségtelen, hogy a növénytermesztés, ezen belül a gabonaneműek termesztése igen fontos foglalkozásnak minősült ebben a városban is. Az itt folyó XVII— XVIII. századi gabonatermesztés arányairól, illetve annak hozamáról feldolgozás még nem készült. Az viszont kétségtelennek látszik a feljegyzések alapján, hogy a város határában termesztett gabona nem fedezhette az itt élők szükségletét, még kevésbé a különféle természetbeni szolgáltatásokat. Nemcsak a hódoltság alatt, hanem a XVIII. század során is gyakorta találkozunk olyan feljegyzésekkel, amelyek nemcsak a szomszédos településektől történő gabonaváráslásokra utalnak, hanem, hogy távolabbi vidékekről is szállítottak ide jelentős mennyiségben kenyérgabonát és takarmányt. Baranya és Tiszántúl egyaránt fellelhető ezen szállítók között. 1719. május 7-én kelt feljegyzés : „Ugyanazon a napon érkezett meg Tóth István Baranyárul, és 10 kocsin 283 itt való öreg véka búzát hozott . . ."

19 1720-ban Bán András a város megbízásából ,,. . .Szentesen az ott való vékával vett 556 véka kölest . . ."

2o Hasonló példákat tömegével lehetne idézni. A hódoltság és a felszabadító háborúk idején a sarcolások miatt a város rendszeresen kényszerült arra, hogy más településektől gabonát vásároljon. A gabonaneműek árának részletesebb elemzését indokolja az is, hogy ezen egyik legáltalánosabb fogyasztási cikk árváltozása bőven dokumentálható, így az esetleges torzító hatások minimumra csökkennek. Jelentőségét növeli, hogy katonai szempontból is igen fontossá vált számottevő körzetben az itt termesztett növények mennyisége. A statisztikai feldolgozás szempontjából nem elhanyagolható tényező az sem, hogy részben a mértékegységeket ismerjük, részben pedig nagyjából azonos minőséggel számolhatunk, legalábbis az esetek többségében a minőségi tényezők lényegesen nem módosítják az árakat. Az árpa talán a legfontosabb takarmánygabona ezen a vidéken, amit a szűkös esztendőkben emberek élelmezésére is felhasználtak. Viszonylag bőséges mennyiségben áll rendelkezésünkre adat a feldolgozott időtartam egészéből: a kb. 130 évből 79 esetben rendelkezünk olyan feljegyzésekkel, amelyek az árpa fertályban meghatározott mennyiségére vonatkozóan egyértelmű adatot tartalmaznak. Ez idő alatt e termény árának súlyozott átlaga 211 dénár volt. Ezen átlag rendkívüli végleteket fed. A legalacsonyabb árat 1724-ben rögzítették, amikor 66 dénárért cserélt gazdát egy fertály árpa. Ehhez közelállóan olcsó volt további kilenc évben. A legmagasabb árat 19. BKmL Kecskemét város levéltára, számadási lajstromok, 1719. 38. 20. Uo. 1720. 76.