Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Az árak alakulása Kecskeméten 1662—1790

IX. Igazgatás, kultúra, szórakozás 1. igazgatás 2. kulturális és kultikus eszközök 3. szórakozás, luxus X. Ingatlan 1. termőföld 2. ipari létesítmény 3. mezőgazdasági épület 4. lakóépület Az adattárban minden esetben megadjuk a mértékegységet, amely az áru mennyiségét meghatározza. Az esetlegesség kisebbítése érdekében hasznosnak tartottuk, hogy minden esetben rögzítsük azt a maximumot és minimumot, amelyben az áru egy-egy évben gazdára talált. A súlyozott átlagnak és az esetek számának a megadása segítheti a szélsőségek ismertetése mellett egyben azok kiszűrését is. Ezek feltüntetésére meglátásunk szerint azért is szükség volt, mivel több árunál bármikor jelentős eltérések adódhatnak, ha a minőség meghatározó. Ilyen esetek az élelmiszerektől és az alapanyagoktól eltekintve szinte minden más árunál előfordulnak. Pl. : az élő állat, ha nem húsáért vásárolták, a különféle használati tárgyak, divat és luxuscikkek, stb. A csaknem másfél évszázados időközt felölelő adatsorok lehetővé teszik, hogy felvázoljuk az árak alakulásán belül jelentkező fontosabb tendenciákat, szakaszokat. Arra természetesen gondolni sem lehet, hogy a közel hatszáz áruféleség értékének alakulását egyenként sorravegyük. Meg kell elégednünk azzal, hogy csak a legfontosabb termékek, áruk árának változását elemezzük. E vidék legjellegzetesebb termékei mellett egy-két olyan árut is érdemes kiemelni, amelynek használata általános, s így lehetőség nyílik arra, hogy más országrészek és országok gyakorlatával könnyebben össze lehessen vetni a helyi árakat. Elemzésünket nemcsak azért célszerű a gabonafélékkel kezdeni, mert az adattár élén állanak, hanem mivel kétségtelen, hogy meghatározó szerepük volt a tömegek élelmezésében, s így áruk alakulása talán legtöbbet sejtet a tömegek életkörülményeinek változásáról. Ezen túlmenően, ül. éppen ezért az egyik legfontosabb kereskedelmi cikknek is tekinthetjük a gabonát.