Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Az árak alakulása Kecskeméten 1662—1790

lendő figyelmeztetését is: „A pozitivisták adatgyűjtő buzgalma azért nem lett gyümölcsöző, mert eredeti összefüggésekből kiszakítva, belső, helyi kötőanyagukról lefejtve, elszórtan tették közzé rendszertelenül összehordott adataikat. Nos az atomizálástól éppen a helytörténet egybefogó kerete óvhat meg . . ,"

16 Bízunk abban, hogy az atomizálás elkerülését nem kis mértékben segíti az árak változásainak bemutatása során a teljességre való törekvés is, amely révén közel 600 áruféleség árának alakulását tudtuk dokumentálni. A választott időkeretek feltétlenül alkalmasak arra, hogy az egyes árképzők érvényesülését, a nyomukban jelentkező tendenciákat érzékeljük, esetenként változásaikat is rögzíthessük. A közel másfél évszázad nemcsak a magyar, hanem az európai történelemben is rendkívül fontos időszak. Elég, ha csak arra utalunk, hogy ezen századokban indul meg nemegy, a következő évszázadok politikai és részben gazdasági fejlődését is meghatározó folyamat. Ezen évtizedekben zajlottak le mind a svéd, mind az oszmán birodalom utolsó nagy erőfeszítései, melyek kudarcai után Európa hatalmi viszonyai gyökeresen átrendeződtek. E folyamattal emelkedett Oroszország gazdasági és politikai hatalma, ekkor jött létre térségünk későbbi sorsának alakulására ugyancsak jelentős mértékben ható másik nagyhatalom: Poroszország. A felvilágosodás győzelmével és az ipari forradalom kibontakozásával záruló ,,nagy század" nyomán nemcsak a hatalmi és a kulturális viszonyok alakultak át gyökeresen. Az egyre nagyobb földrészeket átfogó világpiac és a rohamosan terjedő gyarmatosítás, az abszolút monarchiák erőfeszítései és a feudális társadalmak fokozódó válságai, ha nem is alakították át gyökeresen az iparosodottabb ós agrárius zónák, országok közötti korábbi kapcsolatokat, az új törekvések sorát indították el. Ma még senki sem tud megközelítő pontossággal sem választ adni arra, hogyan változott Magyarországon a hódoltság, majd a felszabadító háborúk és a szabadságharcok révén rendkívül mozgalmassá vált XVII. században, és utóbb a viszonylag nyugalmas fejlődést hozó XVIII. század hatására a pénz vásárló értéke. Volt-e, illetve milyen mértékű volt az infláció ? Menynyiben változott a legfontosabb termékek ára ? Hogyan alakult a tömegek életszínvonala? Ezen és még több más igen fontos kérdésre megnyugtató választ adni az árak alakulásának tisztázása nélkül lehetetlen. Az ártörténeti adatszolgáltatásoknál az egyik legalapvetőbb követelmény az, hogy a tényleges piaci forgalmat, a tényleges árakat tükrözze, ne pedig a valamilyen formában rögzített kényszer-árfolyamokat. Éppen ezért e célra a limitációk adatai alkalmatlanok, mivel nem a tényleges adás-vétel során 16. WELLMANN Imre: i. m. 330.