Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Az árak alakulása Kecskeméten 1662—1790

Az árak alakulása Kecskeméten 1662—1790 Történészeink többsége már a XIX. század végén felhívta a figyelmet a gazdaságtörténet rendkívüli fontosságára. Azóta is nemegyszer idézték Acsády Ignácnak, ezen generáció talán legkiválóbb gazdaságtörténészének máig aktuális megállapítását: „Amíg alaposan meg nem írják Magyarország gazdasági történetét, addig alig ismerhetjük tiszta valójában Magyarország politikai történetét."

1 E kulcsfontosságú feladat elvégzése a következő félévszázad alatt kevés történészt inspirált. Közben Európában, mindenekelőtt Franciaországban egész történésziskolák fáradoztak eredményesen hasonló ügy érdekében .

2 Marxista történetírásunk is egyik legfontosabb feladatának tekintette, és tekinti ma is, hogy a politikai és a szellemi élet jobb megismerése érdekében minél pontosabban feltárjuk a gazdasági és a társadalmi változások folyamatát, illetve e változások okait. E szerteágazó tevékenységen belül különösen fontos a XVI—XVIII. századi hazai és nyugat-európai fejlődés eltérő vonásainak, valamint kapcsolatrendszerének megismerése érdekében kifejtett munka. E tekintetben nemcsak a külföldi eredmények adaptálása törtónt meg az elmúlt évtizedek során, hanem a hazai kutatások és tudományos sikerek is nemegy alkalommal Ösztönzően hatottak a külföldi marxista és polgári történetírásra.

3 A gazdaságtörténeten belül a pénz- és ártörténet feltárása közismerten az egyik legsürgősebb, minden későbbi munkát előkészítő teendő. Ezért hangsúlyozta már közel negyed századdal ezelőtt Wittman Tibor: „[. . .] meg kell indulnia nálunk is a pénzártörténeti munkáknak. Ez a XVI—XVII. század legfontosabb problémáinak eldöntéséhez 1. ACSÁDY Ignác : Közgazdasági állapotaink a XVI. és a XVII. században. Bp. 1889. 5. 2. Ausztriában Pribram körül, Franciaországban Bloch körül kialakult gazdaságtörténeti csoport munkásságát kell elsődlegesen kiemelnünk. 3. Nem lehet feladatunk e helyen a felszabadulás utáni évtizedek kiemelkedő tudományos eredményeinek ismertetése és méltatása. A nevek és a művek puszta felsorolása is nehéz lenne. Ezért itt csak Makkai László, Pach Zsigmond Pál, Wittman Tibor és Zimányi Vera munkásságára utalunk, akik a legelsők között és legtöbbet tettek gazdaságtörténetünk feltárása érdekében.