Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)
Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711
lehet teremteni e látszólagos összevisszaságban. A több tucatnyi pénzféleség nagyobb részét azonosítani lehet, forgalmi értékük alakulását is megnyugtatóan dokumentálhatjuk. Meggyőződésünk, hogy Kecskemét és Nagykőrös XVII—XVIII. század fordulóján keletkezett forrásai elegendő anyagot tartalmaznak az árak és a bérek alakulásának felvázolására, valamint a pénz forgalmi értékének bemutatására. Mivel pedig a hódoltság idejéből a török megszállta területről ezen túl alig rendelkezünk olyan forrásokkal, amelyek a helyi pénzforgalom alakulását dokumentálhatnák, adataink és következtetéseink a hódoltság egész területének gazdaságtörténeti vizsgálatánál támpontul szolgálhatnak. Témaválasztásunk jellege és a terjedelmi okok nem tették lehetővé, hogy az egyes pénzek numizmatikai leírására is vállalkozzunk. Célunk az volt, hogy mindenekelőtt a pénzek csereeszköz funkcióját tudjuk reálisan érzékeltetni. Éppen ezért adatgyűjtésünk és elemzésünk szükségszerűen csak az egyes pénzek forgalmának, elterjedtségük mértékének és értékviszonyaik alakulásának vizsgálatára korlátozódik. Nem célunk ezúttal a bemutatott változások és arányeltolódások okainak kimerítő elemzése sem. Egy ilyen irányú munka tovább növelné az egyébként is túlságosan terjedelmes feldolgozást, ezért önálló tanulmányba kívánkozik. Témánk megválasztásakor földrajzi alapon is meg kellett vonnunk a határokat. A hódoltság területén levő városok közül csak néhány rendelkezik ma XVII. századi, pénztörténeti szempontból hasznosítható iratokkal. Ezen kevés közül is célszerűnek tartottuk egyetlen város, Kecskemét anyagának önálló feldolgozását. Ezt az eljárást a források viszonylagos sokrétűsége és folyamatossága, és mindenekelőtt a korábban is jelzett alapvető célkitűzésünk, a helyi gazdasági és társadalmi viszonyok majdani feltárása diktálta. 11 Választásunk helyességét aláhúzza még az a tény is, hogy egy meghatározott hely történetének ezirányú feldolgozása jobban lehetővé teszi a sajátosságok kiemelését, a részletek pontosabb feltárását és a folyamat egyöntetűbb megfogalmazását. Néhány esetben mégis teszünk kivételt. Amennyiben egy-egy pénz forgalmára vagy értékviszonyának alakulására kevés, vagy nem elég egyértelmű adatsor állt rendelkezésünkre, megállapításaink alátámasztása érdekében idézzük a nagykőrösi és a debreceni források adatait is. Az időbeli behatároláskor a kezdőpontot a rendelkezésünkre álló források szabták meg. Az ezt megelőző évtizedekből csak a Hornyik-kötetekben fellelhető elszórt adatok maradtak fenn, amelyek szűkösebben tudják doku14. A gazdaság- és társadalomtörténeti kutatás esetén többen javasolják az a nagyon kézenfekvő eljárást, hogy egy-egy község adatait kell mindenekelőtt gondosan összegyűjteni és elemezni. Pl. Wellmann Imre 1962. 326.
