Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

mentálni az előző évtizedek pénzforgalmának sajátosságait, de ennél bővebb forrás nincs. Végső terminusnak a Rákóczi-szabadságharc lezárása kínálkozott. Az ezt követő kiegyensúlyozottabb évtizedektől élesen elkülönül a feldolgozott fél évszázad története. Ez az idő elegendő arra, hogy bizonyos folyamatokat végig tudjunk kísérni, ugyanakkor e dátum gazdaságilag és politikai szempontból is több évszázados folyamat záró akkordja. Munkánk során, sajnos, nagyon csekély mértékben támaszkodhattunk módszerbeli eljárásunk megválasztásánál az előző tapasztalatokra. Ilyen témaválasztással a szakirodalomban mindössze egyetlen esetben találkoztunk. Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban.

15 A cím hasonlósága ellenére célunk jelentősen eltér Huszár Lajos említett tanulmányának célkitűzésétől. Mi meg sem kíséreljük témánk ürügyén a korabeli magyar pénztörténet egészét felvázolni. Eljárásunk eltér abban is, hogy igyekezünk a jelzett időhatárokon belül a Kecskeméten előforduló valamennyi pénzfajtát ismertetni, és azok értékének alakulását évről-évre minél pontosabban nyomon követni, a város pénzügyi—gazdasági életében betöltött szerepét dokumentálni. Megkülönböztetett figyelmet fordítottunk arra, hogy a királyi területekkel és a törökkel fennálló pénzügyi kapcsolatok sajátosságainak rögzítésén túl a helyi pénzforgalom, a helyi értékviszonyok alakulását minél árnyaltabban, minél többrétűbben tudjuk bemutatni. Az egyes pénzek forgalmának nagyságát többsíkon is figyelemmel kísértük. Mivel nem állnak rendelkezésünkre a változásokat érzékeltető éremleletek, mindenekelőtt a főbírók, székbírók és az adószedők elszámolásait kísértük figyelemmel. Jelentős támpontot nyújtanak a töröknek, a nemesi megyének és a földesuraknak történő kifizetések felsorolásai is. Az egyes érmék elterjedtségének minden bizonnyal egyik legjobb mérési lehetőségét az adókifizetések nyújtják. Éppen ezért megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a kifizetéseknél rögzített adatokra.

16 15. HUSZÁR Lajos 1971. 16. Az anyaggyűjtés során igyekeztünk az összes rendelkezésünkre álló forrást feldolgozni. Az alábbi irategyüttesek adatait használtuk fel. Ha külön nem jelöljük, akkor a Bács-Kiskun megyei Levéltár, Kecskemét város Levéltára anyagára utalunk. Az egyes irategyüttesek neve után zárójelben rögzítjük a fond, ill. állag nevének rövidítését, melyet később használni fogunk. IV. 1504 Kecskemét város Tanácsának iratai a) tanácsülési jegyzőkönyvek 1960—1695 (Tjk), d) Normália, e) Körlevelek jegyzőkönyvei 1683—1687 (Kjk), f) Levelek 1675— (L), k) Városi szerződések 1672— (Vsz), n) Közmunkaösszeírások 1633— (K), o) Földesúri szolgáltatások iratai 1599— (Fszi), p) Dázsmával kapcsolatos iratok és összeírások 1602— (D), v) Végrendeletek 1655— (V), y) Vegyes iratok 1662— (Vi). 1508 Kecskemét város Adópénztárának iratai a) Adóügyi iratok 1633— (A), c) Adólajstromok 1662— (Al). 1509 Kecskemét város Pénztárának iratai: c) Számadási lajstromok (Sz). 1510 Kecskemét város számvevőjének (másodbírájának) iratai 1667— a) Számadáskönyvek (Szk), f ) A borbíró számadásai (Bsz), g) A székbíró számadásai (Szsz). 1518 Kecskemét város Bírószékének iratai: d) Bírálati irományok 1649— (Bi). 1523 Kecskemét város birtokaira vonatkozó iratok gyűjteménye : b) A pesti ház iratai 1640— (Ph), c) A kunsági pusztákra vonatkozó iratok (Kp). 1525 Régi oklevelek gyűjteménye: a) Régi oklevelek 1557— (Ro), b) Török levelek (magyar fordításban) (TI), d) Képtalani regesztrumok másolatai 1439— (Kr), e) Hornyik-féle oklevélmásolatok 1359— (Ho). 1528 Kecskemét város és a különböző