Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

E fenti arányok és adatok is azt igazolják hogy az állami adóztatás a viszonylag gazdag civis város pénztartalékát felemésztette, mégha nem is került sor olyan feltűnő sarcolásra, Kecskeméten mint pl. Debrecenben. Ezen időszak pénzeinek értéke és az egyes pénzek érték szerinti megkülönböztetése is változott az előzőhöz képest. Korábban néhány speciális tallérveret kivételével, mint pl. az oroszlános tallér, a körmöci, az imperialis, a gréci és a Reichstaler azonos ligájú volt, ezért értékük is azonos. Éppen ezért minden hasonló pénzláb szerint vert tallért imperialis tallérnak neveztek.

331 Ezekben az évtizedekben viszont legtöbbször jelzik az egyes veretek nevét, sajátosságát is, és gyakran rözítik, hogy mekkora az árfolyama. Csaknem ugyanezt mondhatjuk el az arannyal kapcsolatosan is. Nálunk a XVII. században kétféle dukát volt forgalomban. A körmöci (magyar), amely 3,52 g. színsúllyal rendelkezett, és az osztrák dukát, amelynek csak 3,44 g színsúlya volt. 1625 után a források dukát, arany kifejezései mindkettőre vonatkoztathatók, de legtöbbször lehetetlen megállapítani, hogy melyikre. Eimek gyakran nincs is jelentősége, mivel a közforgalom a különbségüket nem vette figyelembe.

332 A század végefelé viszont a helyi források mind pontosabban és következetesebben rögzítik az arany márkáját. Tehát nemcsak a gyengébb minőségű török aranyat különböztetik meg, hanem a „közönséges" aranyat, a körmöcit és ciklin (zecchjno) aranyat stb. sorra jelölik. Ez az eljárás, ha nem is olyan egyöntetűen, de fellelhető a garas-vereteknól is. Ehhez a gyakorlathoz az általános pénzhiányon kívül minden bizonnyal hozzájárult az értékpónzek iránti fokozott kereslet és a 90-es évek sok bizonytalanságot és ellenszenvet kiváltó pénzreformja is. 1703-ra a szabadságharc kibontakozására a város gazdasági és pénzügyi téren egyaránt kedvezőtlen körülmények közé került. Igaz ugyan, hogy az állatállomány a közbiztonság javulása révén számottevően nőtt. A 6—10 vadszámmal rendelkezők száma az 1686-os mélyponthoz viszonyítva 40 százalékkal, a 11—50 vadszámmal rendelkezőké 66 százalékkal, az 15—100 vadszámmal rendelkezőké 90 százalékkal, a 101—200 vadszámmal rendelkezőké négyszeresére, a 201-nól nagyobb vadszámmal rendelkező vicisek száma pedig háromszorosára emelkedett. Ez a gyarapodás összesen 341 gazdát érintett, az összes adófizető 27 százalékát. Ezek külföldön egyre több állatot tudtak értékesíteni, de a rövid idő és főként az 1686-os súlyos vesz331. HUSZÁR: Pénzforgalom ... 1174. old., ill. Habsburgházi ... 49. old. 332. HUSZÁR: Pénzforgalom ... 1173—1174. old.