Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

A XVII. századi Európa gazdasági depressziója kihatott a magyarországi refeudalizálódás menetére és ipari fejlődésének alakulására is.

4 Kutatásaink jelenlegi állapotában azonban nem látjuk tisztán, hogy nyugaton 1650 táján lezáruló árforradalom nálunk pontosan mikor jutott nyugvópontra ? Az árak stagnálása vagy visszaesése nálunk mikor következett be ? Kiterjedt-e mind a mezőgazdasági mind az iparcikkekre ? Milyen arányban ? Volt-e jelentős eltérés a politikailag megosztott ország egyes részei között ? Milyen jellegű eltérések mutatkoztak ? Csaknem kétségtelenül állíthatjuk, hogy gazdasági életünk nagy csapása volt az, hogy az árforradalom egy negatív következményét, az inflációt is importáltuk. Főleg a XVI. századi lengyel pénzrontás éreztette erősen hatását. Nálunk a pénz romlását a tömegesen beáramló rossz ezüstpénz okozta. Különösen nagy csapást jelentett a gyenge minőségű lengyel garas behozatala. Ezzel párhuzamosan áramlott ki a jó magyar dukát és a tallér, részben az iparcikkek importja, részben a spekuláció révén.

5 Erre a pénzmozgásra történő reagálás mindenekelőtt a felvidéki megyék területén mutatható ki. Az ún. Gresham-törvény érvényesülése leginkább itt követhető nyomon. A „rossz pénz elűzi a jót" tendencia hazánk területén valószínűleg itt jelentkezett a leghatározottabban. A gyengébb minőségű pénz forgalomban maradása és a jó pénz tezaurálása mindenekelőtt itt szembetűnő.

6 Az ország többi részéről azonban márcsak azért sem tudunk hasonló egyértelműséggel nyilatkozni, mivel sem Erdély, sem a hódoltság területéről nem rendelkezünk ilyen irányú feldolgozásokkal. Sajnos a magyar gazdasági és társadalomtörténeti kutatásokat erősen hátráltatja az ezirányú munkák feltételeinek hiánya. Máig visszatérő panasz, hogy sem a mértékegységek, sem a pénz történetének kutatása nem halad előre a kívánt ütemben. Nem hozott kellő eredményt az árak és a bérek kutatása sem. Ezen munkák elvégzése nélkül nem láthatjuk tisztábban, hogyan alakult a dolgozó tömegek életszínvonala a XVI—XVIII. században.

7 Minden bizonnyal ezen alapkutatások hiányának köszönhető, hogy „teljes homállyal ér fel az, amit az ipari termelésről tudunk, illetve nem tudunk. A magyar történelemírás legsúlyosabb adósságai közé tartozik ennek 4. Egyetemi tankönyv. Bp. 1962. II. 233., ill. Makkai László: A késői feudalizmus korának története a magyar történelem egyetemi tankönyvében és „rövid összefoglalásában". Történelmi Szemle, 1968.11. évf. 129. 6. N KISS István: Az ár- és bértörténet kérdései Magyarországon 1650—1650 között. Történelmi Szemle, 1963 6. évf. 2. szám. 153., ill. HUSZÁR Lajos: A lengyel pénzek forgalma Magyarországon a XVI—XVII. században. Numizmatikai Közlöny, 1969—70. 6. WITTMAN Tibor: i. m. 44. old. 7. MAKKAI László: i. m. 126—127. old.