Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662-1711 Marxista történetírásunk sajátos paradoxonja a XVII. századi magyar történelem kutatásában, hogy a gazdasági és ennek nyomán a társadalmi élet vizsgálata és feltárása a többi területhez viszonyítva lemaradt. A polgári történetírás Nyugat-Európában és több közép-európai országban is már a két világháború között figyelemre méltó erőfeszítéseket tett e téren. Nálunk a feladatok feltérképezése is nagyrészt csak felszabadulás után történt meg.

1 Kétségtelen, hogy az elmúlt 30 év során igen jelentős teoretikus munkák születtek a majorsági gazdálkodás, a paraszti árutermelés, a jobbágyrendszer magyarországi sajátosságairól, a közép-európai prekapitalista fejlődés lehetőségeiről és jellegzetességeiről.

2 Ugyanakkor a széleskörű gazdaság- és társadalomtörténeti, ár- és bértörténeti kutatások terén még mindig nagyok a fehér foltok. Éppen ezért csekély annak lehetősége, hogy az európai változások hatását is pontosabban lemérhessük gazdasági és társadalmi fejlődésünkben. Pedig ismereteink bővülése során egyre határozottabban állíthatjuk, hogy Magyarország gazdasági élete a XVI—XVII. században is érzékenyen reagált a szomszédos országokban végbement változásokra. A feldolgozások jelenlegi állapotában is tisztán látjuk, hogy gazdasági életünket erőteljesen befolyásolta az európai árforradalom. Külkereskedelmi mérlegünk passzív jellege a világkereskedelem kibontakozása idején is megmaradt, részben még erősödött is. A nagyrészt importra korlátozódó áruforgalom, melyet nem tudott ellensúlyozni a gabona és állatexport, egyrészt befolyásolta a közép—kelet-európai országok tőkefelhalmozódását, másrészt hosszú időn át jelezte gazdasági kiszolgáltatottságunkat Nyugat-Európával szemben.

3 1. WITTMAN Tibor: Az „árforradalom" és a világpiaci kapcsolatok kezdeti mozzanatai (1556—1618). 1957. Bp. Értekezések a történettudomány köréből. Űj sorozat. 4. szám. 39—40., ill. 58. old. 2. Itt mindenekelőtt N Kiss István, Makkai László, Maksay Ferenc, Pach Zsigmond Pál, Sinkovics István, Szabó István, Varga János, B, Várkonyi Ágnes és Zimányi Vera ezirányú munkáira kell utalnunk. 3. A XVII. századi Európa társadalmi és gazdasági problémáival foglalkozott a XIII. nemzetközi történettudományi kongresszus is, melyen több magyar hozzászóló világította meg Európa többi részével való kapcsolatunk alakulását. Századok 1971. 2. szám.