Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Bél Mátyás: Bács-Bodrog vármegye - Forrásközlés

Szakrész I. fejezet BACS VÁRMEGYE VÁROSAI ÉS MEZŐVÁROSAI I. BÁCS Bács mezőváros Bács, latinul Bachia a vármegye mezővárosai közé tartozik, bár építkezési módjával semmivel sem különb a mezőgazdasági falvaknál. Könnyű kitalálni, hogy hajdan gazdagabb és külsejében is sokkal megfelelőbb volt. Bonfini (a) ugyanis nem habozik városnak nevezni. Ezt mondja: „Bács, amely főpapjáról is híres, igen közel áll a városiassághoz." Tehát városiassága folytán a vármegye díszének tartja. Sambucus (b) azt mondja, hogy Magyarország második érseki városa volt. Bács, Magyarország második érseki nagyvárosa síkságon fekszik, amint az összes többi város is, amely a Duna és a Tisza között van, sík és lapos, és ezért barmok és jószágok tenyésztésére kiválóan alkalmas. Nagy látogatottságot szereztek neki azok az országgyűlések, amelyeket II. Lajos tartott itt két alkalommal. Tudniillik 1518-ban és 1519-ben. Ebből arra is lehet következtetni, hogy akkoriban itt olyan számú épületnek kellett lennie, hogy az alkalmas legyen a királynak, sőt a nemesség egész sokaságának befogadására. Ilyen volt akkor Bács, de elhagyatott de romba dőlt. De mihelyt a törököktől Mohács mezején állapota elszenvedett vereség Magyarországot megfosztotta Lajostól, Bács is maga magától megszűnt, sőt düledezni kezdett. Kétségkívül ebben az ütközetben nemcsak a főpapját, Tomorit vesztette el, hanem a törökök ádáz hatalma le is igázta, és csaknem másfél századon keresztül azoknak járma alatt nyögött. Tehát virágzása, amellyel azelőtt kitűnt, lassanként visszafejlődött, mivel a barbárok vad néptömege uralta. És valóban úgy tönkrement, hogy Széchenyi kalocsai főpap alig talált valamit, ami régi fényének csak az árnyékát is tanúsította volna. A siralmas állapota A falait teljesen lerombolták, az épületei összedőltek, a házakat és templomokat beszennyezték, a polgárokat elpusztították, a szőlőket elhagyták, a szántóföldeket kizsarolták, elzárták azokat a vízvezetékeket, amelyeket a főpapok a Dunából vezettek oda a vár megerősítésére. Fekvése Állattenyésztésre alkalmas Hajdan országgyűlések színhelye volt (a.) I. Decas I. könyv 26. old. (b) Brodericus leírásában a 761. old.