Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)
Bél Mátyás: Bács-Bodrog vármegye - Forrásközlés
Széchenyi igyekszik Bár az igen jószándékú Széchenyi később valóban sémii mezővárost m j t sem mulasztott el, amit a város helyreállítása szempontjából hasznosnak vélt, mégis, mivel hiányoztak a lakosok, és a hely magányos volta csaknem védhetetlen volt, csak annyit ért el, hogy a mezővárost a keresztény szentségekkel kiengesztelte, egyszersmind idehozta azokat, akik itt a betelepülést megkezdték. Azután ismét új háborús mozgalmak és polgári egyenetlenségek jöttek közbe, így a mezőváros felújításának szándékát annál kevésbé tudta végrehajtani. de hasztalan Ugyanis valóban nemcsak felújítani nem tudta, hanem kísérletezik ^jra p Usz tulásnak is indult. Főképp a Rákóczi-háború idején, amikor a császári pártot kiváló hűséggel védelmező rácok miatt a mi Bácsunk minden lehető bajt kénytelen volt elviselni. Említettük, hogy egyszer felégették, többször elpusztították. Persze a mezővároshoz csatlakozó vár megszerzésének vágya csalta oda majd a magyarokat, majd a németeket. Tehát a győzteseknek sűrű váltakozása marcangolta a szegény népet és a mezővárost. Amikor az érseki székben Csáki Imre atya következett, nemcsak a mezőváros birtoklásával, de a püspökséggel is törődni kezdett, mivel a király magának követelte azt, ha Szent Pál szobra az érsekség címerével együtt a vár kapuja fölött kiverve nem tanúsította volna püspöki jogát. A visszatérés jogán így mivel a török iga alatt a világosabb okmányok ela kalocsai főpap vesztek, egyedül ez győzte meg a lehető legméltányosabb tulajdonába jut. , . . 6J , , , . . . & , .. ? . , , , es legkegyesebb királyt, hogy a környező falvakat magának igényelve a mezővárost a várral együtt e kalocsai főpap tulajdonának ismerje el, mintegy visszatérési jogon. A rác lakosok A mezőváros elég tágas és népes lakosságú, kunyhói alacsony kultúrájúak, és az ott lakó rác faj szokása szerint vannak felszerelve. Egy kőből és téglából emelt temploma van azon a részén, amely északról közelíthető meg, olyan tágas, amennyi a népnek és az istentiszteletet végző ferences atyáknak elegendő. A ferencesek A szentegyházon egy kis torony csatlakozik és az emlírendháza tett atyák rendháza. A rácok temploma Engedélyezve van a rácok istentiszteletei számára egy görög szertartású templom is, amelyben e népnek két pópa ja van megbízva a vallási teendőkkel. Az elöljáróság háza A tartományi elöljáróság háza dél felé fordul. Itt szoktak összejönni a nemesek nemcsak törvénykezés miatt, hanem valahányszor akár közösen tanácskozniuk kell, akár tisztújítást kell végezni. A pénzverő ház Innen nem messze van a pénzverő ház és az egykor a török szertartásnak megfelelő fürdők, amelyek azonban lassanként már romba dőléssel fenyegetnek. A lakosok rácok, többnyire kevés magyarral keveredve, akik azonban a kölcsönös szokás szerint mindnyájan beszélnek rác nyelven.
