Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)
Kiskunság száz esztendő szakirodalmában (1731—1839) - Szemelvények
tekenős békákkal bővelkedik. 5. Szék tó, Majsa mellett, erőss termés kövei nevezetesítik. 6. A' Félegyházi sekélyes 71 ér, ennek is termés kő bányája van. 7. Fertő a' Jász Berényi pusztán. 8. Péteri tó, majd 1000 hold földet foglal el, 's közös Tisza vizével; e' tavaik szélein szedik a' szék sót a' szappan főzésre. 72 Erdők nélkül szűkölködik. Lakosai Magyarok, 's szabadságaik a' Jászékhoz hasonló. Mind öszve 8 lakó népes helyek vágynak benne, mellyek között 3 Mező Városok vágynak. IL/477. Laczháza. Magyar szabad Helység, a' Kis Kunságban, nevezetéről úgy vélekednek, hogy IV. László Király a' Kunokkal ott szokott mulatni, mint hogy a' Duna mellett szép ligetes erdeje vagyon, és így a' nyári mulató Kastéllyá, Laczkó Házának mondatott, lakosai reformátusok, fekszik a' Kis Kún kerületnek éppen az felső stutsán, a' Duna mellett, egy nyomásbéli földgye szűk, 1742 dikben a' Dunának gyakorta való ki öntései miatt kénteleníttettek régi lakó helyeiket el adni, melly régi falu hely, kendert, kukoritzát 's a' t.terem, egy nyomás földgye mindent bőven terem, hanem széna nélkül szűkölködik, piatzok Pesten 5 mértföldnyire, Postája is vagyon. II./481. Lajos. Szabad puszta a' Jászságban, fekszik Kecskemét mellett mellynek filiája, a' Jászoknak birtokok. II./565. Majsa. Magyar helység a' Kis Kunságban, lakosai katolikusok, fekszik Félegyháza, és Halas között, Széktó nevezetű tó mellett, mellynek nap nyúgoti részén olly erős kőbányája vagyon, hogy abból meszet is lehet égetni. Az egész határbéli tanya, vagy szállás, mivel a' földgye általlyában homokos, a' szántás vetésnek kevés haszna vagyon, hasznokat a' marha nevelésből veszik, Kecskeméthez, Szegedhez, és M. Theresiopolishoz, 73 ' 5 mértföldnyire van. II. /715. Orgovány, Tsárda Pest vármegyében. III. /294. Szabadszállás. Népes szabad helység a' Kis Kunságban, lakosai mind reformátusok, fekszik Kún Szent Miklóson alól 2 mértföldnyire; 3 nyomásbéli földgye a'hol fekete mindent megterem, 7з része homokos, vagy székes, holott legelővel használtatik, imitt amott nyárfák, és fenyőmagot termő bokrok vágynak rajta; ugyan e' homokos részen vágynak fejér, és veres bokrokat termő szőlős kertyeik is ; erdő és folyó víz nélkül szűkölködik. HL/390. Szent Miklós. Kún Sz. Miklós. Szabad magyar Mezőváros a' Kis Kunságban, az előtt Tatár Sz. Miklósnak neveztetett, lakosai kevés katolikusok, többnyire reformátusok, fekszik Laczházán alól 3 mértföldnyire. Régi földvára az Ozmánok által 1595-ben, azután pedig Makszimilián Tsászár 74 által elrontattatott. Baker Duna ere határjánál foly, Postája és Ispotállyá is vagyon; határbéli földgye 3 nyomásbéli, 's leg inkább búzát, és zabot terem; árvizek' idején náddal, gyékénnyel, 's kákával bővelkedik ; vagyonnyaikat Pesten 7, vagy Dömsöd alatt a' Dunán egy mértföldnyire árullyák, 's másuttt is. Megjegyzés: A mű teljes címe: Vályi András: Magyar országnak leírása, mellyben minden hazánkbéli vármegyék, városok, faluk, puszták, uradalmak, fábrikák, kutak, hámorok, savanyú és orvosló vizek, fürdőházak, nevezetesebb hegyek, barlangok, folyó vizek, tavak, szigetek, erdők, azoknak hollétek, földes urok, fekvések, történettyek, külömbféle termésbeli tulajdonságaik, a betűknek rendgyek szerént feltaláltatnak. Buda 1796—99. Három kötet.
