Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Kiskunság száz esztendő szakirodalmában (1731—1839) - Szemelvények

Hübner János—Fejér György: LEXIKON II. 76. Doroszma, szabad falú kis Kunságban, Szegedhez 1 óra, 599 familiákkal, 1 kat. plébániával, és tulajdon tanáccsal. Szomszédságában van Matty vára,

75 határa gazdag, halaszatja bő. II. 230. Félegyháza, népes Magy. mvs 1028 h. és 12 440 lak. Kis-Kunságban, Kecskeméttől 3, Szegedtől 7 mfd az ország útjában, Tiszától nem messze. Itt vagyon a' Kunoknak levéltárjok és törvénytáblájok egy szép épületben. Az itt lévő Pusztaszer nevezetű korcsma híres. E'felett van még itt egy fő kvártélyház, nagy marha tartás, kat. tempi, és pléb. fiú és leány gyermek oskola; postaház. Itt Római urnák is találtatnak. Nem. Koczka István Rajzolónak honnja. II. 441. Halas, szabad mezővs Kiskunsági ker.ben Halastó mellett, a' Zemlini

76 Posta utón, Vadkert és Mélykút köztt, tulajdon tanáccsal, kat. és réf. Pléb.

val, 10 600 1. III. 109. Kecskemét, (46° 54' 29" É.Sz. 37° 22' 11" K.H.) népes jó mvs Pest Várm. hasonló nevű járásban Pesthez 10 mfd. F. U. G. Koháry, Károlyi, Csáki, Aspertmont, és több urak egy katolikus és réf. Gymn. 's egy Piarista volleg.mal, helyes Tanács-katona-árva- és vendég házokkal. Lakosi 20 142 kath. 10 280 prot. 162 ó hit. 130 zsidó; nagy kereskedést űznek szarvas marhával, lovakkal, gyapjúval, és dohánnyal. Kecskeméttől vette azon nagy puszta a' nevét, mellynek 50

77 mfd. hossza, és mellyen nagy csorda legel; tartatik rajta ménes is. Földje homokos, és csigateknőkkel kevert; semmi fa, semmi ház nincs rajta, a' postaházakon kívül, egész sereg túzokot, sast, és más madarakat láthatni rajta. Kecskeméten van egy kath. és ref. tempi, és postahivatal. Lakosi marhatartásból, szőlő mívelésből (mellynek leve veres) és mesterségből élnek; széksóból szappant csinálnak, melly a' híres Debreczeni szappanak nem sokat enged. III. 186—187. Kis-Kúnság a' Tisza és Duna közzé szorríttatott, és az É.Sz. 46° 16' és 47° 30' között fekszik. Ész.ról Pest Várm. kel.ről Csongráddal, délről Báccsal és nyug.ról a' Pest Várm. Solti járással határos. Hossza 17, szélessége 4—9 V2, és egész térsége 47 mfdet tészen. Vagyon 3 mvsa: u.m. Félegyház, Halas 's Kún Sz. Miklós; 5 helységei: Laczháza, Szabad-szállás, Fülöp-Szállás, Majsa Dorosma; 37 pusztákkal. Földe sík mezőség kivévén homok dombjait; főbb termése: gabona, dohány, sárga dinnye, széksó 's a' t. A' folyó vizek helyett ásott kutakból itatják marháikat; fa helyett náddal és tőzekkel tüzelnek. Tavai: a' Halas-tó, Sós-tó, Fejér tó, Péteri tó, 's a' t. divatjában vagyon itt a halászat. Ama híres ördög árkának nyomai itt a' Duna felé, N. Kunságban pedig Kún-Sz. Miklóshoz

78 közel szemléltetnek, millyenekkel hajdan az Avarok kerítik vala bé lakhelyeiket. Lakosainak száma 52 000 könnyen meghalad, kath. és ref. azok 26 400, ezek pedig 25 600, és 200 zsidó; a' Kunoknak maradéki. A kat. a' Váczi Püspöki megyéhez tartoznak. Negyedik Béla adta nékik e' tartományt. Mind a' kettő az ország Nádor-Ispánnya hatalma alatt van, ki azt egy Fő Kapitány, több Al-kapitányok és fő Bírák által igazgatja. Portájik a' Jászok kerületével 100. Kis-Kunságnak nevezete IV. Béla kir. idejéből származik, mivel akkor a' Duna és Tisza között lévő Kunok vidéke sokkal kissebb volt a' Tiszán túl lakozó Kunok' tartománnyánál, melly akkoriban egész a' Temesig terjedett, innen amaz Kis, ez pedig Nagy-Kúnságnak neveztetett. III. 187. Kún Sz. Miklós, szabad mvs Kis Kunságban az É.Sz. 47° 1' 30" alatt Baker vize partjain Laczháza és Szabadszállás között a' posta úton 410 h. 290 kat.