Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Kiskunság száz esztendő szakirodalmában (1731—1839) - Szemelvények

felől azt tartyák, hogy Kinizsi Pál azon helyeken verte volna meg a' Cseheket, és ezeknek temető halmaik. A' Városnak felső részénél, a' nap keleti oldalon lévő hosszas hegy felől pedig azt állíttyák, hogy Mátyás Királynak fekete serege Ulászló idejekor eloszolván, e' hegy mellett szállott meg, s az olta fekete hegynek neveztetik. A' Városnak alsó részénél, a' nap keleti oldalon lévő halom pedig, Kurutz halomnak neveztetik, mert a' Halasi Jegyző Könyv szerént, Kiba nevű Kapitány, azon helyen verte meg a' Kurutzokat, le vágván közülük 234, s hóltt testeik oda hordattattak 1703 esztendőben. Épülettyei e' Városnak számosak, és lakosai mintegy 8000 lelkekre számoltatnak; de többnyire alatsonyak, 's a' Magyaroknak régi szokásaikhoz képest készültek. Nevezetes az említett halasi tóbéli sziget arról, mivel az Ozmánok', és Tatárok vérengzéseik idejekor oda vonták bé magokat a' lakosok egy keskeny hídon, mellynek lábai néhol még most is szemléltetnek. Sántz forma árokkal van körül véve, 's a' túl lévő kerti szöllőkbe töltésen járnak keresztül e' tón a' lakosok. Határja homokos, de jól termő, réttyei, 's kivált legelője nagyon tágas, és sok külömbféle marháknak kivált birkáknak tartására elég alkalmatos, boraikat Szegedre, 's más Vármegyebéli Helységekre is el hordgyák, keresettyek marhákkal, gyapjúból, és életből. II./325. Kecskemét. Egopolis. Népes jó magyar mező Város Pest Várm. földes urai G. Koháry, G. Károlyi, G. Csáky, G. Áspermont, és több Urak, lakosai katolikusok, reformátusok, evangelik. és ó hitűek kevesen, fekszik Pesthez tíz mértföldnyire. Nevezetesebbek épületei között a' Város háza, a' katona Tisztek háza, az árvák háza, a' Város Archivumja is nevezetes itten, némelly Török színes selyem takarékban lévő levelekről, mellyek mai napig is fent tartatnak, 's a' t. Diszesiti e' Várost a' Piaristáknak szép Klastromjok, nevezetes Oskolájok, és Szentegyházuk, a' Frantziskánusok épülete, és a' Reformátusoknak Templomjok, 's népes oskolájuk. Üjjabb épületei az 1794/5 esztendőbéli igen szerentsétlen égés által, már most még díszesebbek. A' Város nagyon meszsze terjed, 's a' sok majorságok által is nem kevéssé nagyobbíttatik. Határja az egész országban híres, kivált igen nagy pusztájik, mellyekben olly számos gulyák, és ménesek neveltetnek, 's legfőbb jövedelmek alkalmasint innen származik a' lakosoknak; kerti szőleik bőven termők, gyümöltsök is sok terem, vizek szűken van, 's leg inkább száraz malmokban örlenek. mindazáltal a' Kecskeméti Aszszonyok híres kenyereket sütnek. Széksójok is nevezetes, és jó szappant tudnak segedelmével készíteni. Határja leg inkább homokos, el adásra helyben is jó módgyok van ugyan, de sokan Pestre is járnak eladás végett. Vájok, sajtyok, borok, petsenyéjek elég van a' Kecskemétieknek, gabonájok szokott elég teremni, népességéhez képest, hanem azt gyümöltsért szokták meg tserélni, pusztaji sokak, azért sok marhákat, és számos birkákat nevelnek, szűkölködik ivó víz nélkül, mellyet kívülről kell hordani, mivel a' Városi kutak salétromosak lévén, az emberek vizét nem ihattyák, fájok szűken van, mindazáltal boldog, és nyugodalmas lakást szolgáltat jó magyar lakosainak. II./466. Kunság: Kis Kunság. Districtus minoris Cumaniae. így neveztetett azoktól a Kunoktól, kik II dik István és IV dik Béla Kir. alatt e' részre helyheztettek. Fekszik Pest, Csongrád, és Sóit Vármegyék között; felső részén Laczházánál az alsótól el van választva; hajdan vidékje messzebb terjedett. Hossza 17, szélessége 9 3

Д> a'hol keskenyebb 4 Х

Д mérföldet tészen. Fölgye sík mezőség, ki vévén homok dombjait, vidékje majd minden veteményt terem, legelője tágas, és hasznos, ásott kúttyaikat tisztogatni kell, hogy vizek meg ne büszhödgyön: tavaszkor széles tavaiban hasznos itató helyeik vágynak: de meleg időben ártalmasak. Nevezetesebb tavai ezek; 1. Halasi tó, 2. Sós tó ugyan a' Halasi határban, a' fördésre hasznos, 3. Fejér tó, 4. Móriczi tó, Móritzgát, és Sz. László pusztákon,