Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Kiskunság száz esztendő szakirodalmában (1731—1839) - Bevezetés a szemelvényekhez

a rész hiányzik. E név nélkül megjelent cikk e hiányzó rész magyar fordításának tűnik. Ezért tételezte fel Fodor Ferenc,

55 hogy szerzője valószínűleg maga Horváth Péter. Fodor Ferenc azonban nem ismerte Horváth Péter elhalálozásának dátumát, s így nem tudhatta, hogy Horváth Péter 1838-ban már kilenc éve halott volt, s akkoriban a nyomdai átfutásra még nem kellett éveket várni. A tévedés továbbélését igazolja, hogy Bellon Tibor

56 nagykunsági monográfiájában is Horváth Péter műveként sorolja fel ezt a cikket. Ma már nem tudjuk megállapítani, hogy ki volt a szerző, és miért nem nevezte meg magát. Kétségtelen, hogy Horváth Péter művét fordította le, és adta közre. Ugyanakkor azonban figyelembe vette a könyv 1801-es keletkezése óta eltelt 37 év változásait, és ahol szükségesnek érezte, kiegészítette, átdolgozta vagy elhagyta Horváth Péter szövegét. Ilyen tipikus eset pl. Kunszentmiklós tárgyalása, ahol az eredeti szövegrészt és a jegyzetet önkényesen összeolvasztotta. Az ismeretlen szerző munkastílusának bemutatására ezt a részt felvettük szemelvényünkbe. A puszták felsorolását is kibővítette a szerző. Bodoglár és Mérges puszták közé a 88. oldalon a következő bekezdést iktatta be: „7—10. Eresztő, 101 lakókkal; Kis-Telek, 148 lakókkal; Pirtó, 85 lakókkal; Rekettyés, 92 lakókkal. Ezen négy puszták is a' Halasiak birtokába vannak." A leglényegesebb változtatás azonban az, hogy mindenütt az 1838-as helyzetnek megfelelő adatokat tünteti fel a lélekszámnál és a házak számánál egyaránt. Igaz, rendszerint két adatot hoz a lélekszámnál, s az egyik valóban túlzónak tűnik. A fejlődésre mégis jellemző adatokat mutat. Különösen érdekesen tükröződik a pusztákra, tanyákra való kiköltözés folyamata ezekben az adatokban. Horváth Péternél a puszták lakóinak száma még fel sincs tüntetve, itt viszont a szerző a pusztákon már 3700 lakost jelez. Mindez érdekes összehasonlításra ad alkalmat Nagy Lajos tíz évvel korábbi számadataival is. A Kiskunság összlétszáma Nagy Lajosnál 60 783, itt a két szélsőséges adat 68 107 és 60 169. Nagy Lajos a pusztákon még csak 2539 főt mutat ki, itt már 3700 lélekről van szó. Tekintettel arra, hogy a Tudományos Gyűjtemény sem könnyen hozzáférhető folyóirat, hiszen könyvtáraink folyóiratot egyáltalában nem kölcsönöznek, idézzük azokat a számszerű adatokat, amelyek az 1838-as cikkben szerepelnek, összehasonlításképpen bemutatjuk Horváth Péter 1801-es adatait is. 1801 1838 Fülöpszállás Kunszentmiklós Lacháza Szabadszállás Felső-Kiskunság összesen : Dorozsma Félegyháza Halas Majsa Alsó-Kiskunság összesen: Puszták 2 300 3 193 2 300 3 000 10 793 1. adat 4 600 6 600 5 000 4 550 "2Ö750 8 700 17 000 11 357 6_6_0_0_ 43 657 2. adat 3 260 4 800 3 350 5 00

0 16 410 6 435 9 100 7 972 4 000 27 507 8 212 16 300 10 000 5 547 3 700 40 059 3 700 Kiskunság összesen 38 300 68 107 60 169