Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)
Kiskunság száz esztendő szakirodalmában (1731—1839) - Bevezetés a szemelvényekhez
5 mértföldre esik. Környékezik éjszakrul Izsák és Ágasegyháza, napkeletről Köntsög, és Jakabszállása délrül Bugatz, és Nagy-Bótsa, napnyugatrul Kis-Bótsa, és Pahi, egy része sovány haszontalan homok, más része legelő, és Tanyákra fel-osztatott, vagyon benne gazos nád termő zsombós rét-is. Ezen pusztának azon szeghatárja, melly puszta Pahit, Izákot Orgovánnyal elválasztja, valamint a' Fénszarusi Jász képnek, úgy a' Kun képnek neveztetik." 38 Ha a szemelvényeinkben megnézzük, hogy mit írt Horváth Péter Orgoványról, akkor nyugodtan állíthatjuk, hogy Bedekovich és Horváth műve ugyancsak független egymástól. Egyedül a Dorozsmánál levő bába-homoki talpfás kútról szóló tudósítás megfogalmazása látszik gyanúsan egyezni. A lexikonok sorát 1816-ban HÜBNER JÁNOS 39 lexikona folytatta. Ezt a lexikont Hübner 1704-ben németül írta, és az számos nyelvre lefordítva világhírű lett. Számunkra az teszi jelentőssé, hogy FEJÉR GYÖRGY 40 nem csak lefordította magyarra, hanem az eredeti műből szinte teljesen hiányzó hazai ismeretekkel is kibővítette. A Kiskunságot a Kunság címszó alatt tárgyalja, a Jászságról pedig ugyanebben a kötetben külön címszó alatt emlékezik meg. A lexikonból vett szemelvényünkben ugyanazokat a címszavakat közöljük, amelyeket az előző lexikonoknál is felvettünk, hogy összehasonlítási alapot adjunk az érdeklődőknek. Ez egyébként az első olyan lexikon, amely már számszerű adatokat is közöl, de a lakosság számára vonatkozó adatai erősen becslés jellegűek. Bár a magyar nyelv kezdte elfoglalni a jogait, az idegennyelvűség még mindig kísértett. 1825-ben német nyelven jelent meg SZEPESHÁZY KÁROLY és THIELE J. C. 4i Merkwürdigkeiten des Kőnigreichs Ungarn c. lexikona. Később, 1833-ban adta ki Thiele Das Kőnigreich Ungarn c. művét. Ebben Szepesházy 1829-ben bekövetkezett halála miatt már nem működött közre. Annak ellenére, hogy ezt a művet Thiele hat kötetre bővítette, 42 a minket érdeklő részek szó szerint megegyeznek az 1825-ös kiadással. Szepesházy és Thiele lexikona a Jászok címszó alatt tárgyalja az egész Hármas-Kerületet. A cikk kétharmad része a jászok és kunok történelmével foglalkozik, külön bekezdést szentelve a Jászkunság eladásának és a redemptionak. A cikknek csak az utolsó harmadát közöljük, mert konkrét adataival csak ez nyújthat a helytörténeti kutatóknak valami újdonságot. Ezen kívül bemutatjuk mintaképpen a Kunszentmiklósról és a hozzá tartozó Bábony pusztáról szóló cikk fordítását is. A Kiskunságból 3 mezőváros, 5 falu és 11 puszta leírását közlik a szerzők. A 3 mezőváros: Félegyháza, Halas és Kunszentmiklós. Az 5 falu: Fülöpszállás, Ladány, Lacháza, Majsa és Szabadszállás. A puszták közül megemlítik a következőket: Bábony, Bene, Csólyos, Ferencszállás, Füzes, Jakabszállás, Kisszállás, Kocsér, Lajos, Szentlászló és Mizse. A kiskun helységek közül hiányzik azonban Dorozsma és több puszta, mint pl. Kara, Kerekegyháza, Törtei. De nem szerepel a címszók között megyénk nem kiskun városai közül sem Kecskemét, sem Kalocsa. Lexikonuk azonban nemcsak hiányos, hanem adataiban is pontatlan. A Jászkunság összefoglalásánál 4 mezővárost, 18 falut és 56 pusztát említ. Ha azonban végigböngésszük a címszókat, akkor 7 mezővárost, 15 falut és mindössze 13 pusztát találunk, amely a Jászkunsághoz tartozik a szerzők szerint. Művük tehát csak megfelelő óvatossággal és fenntartással használható. A lexikonok mellett az összefoglaló jellegű művek sem hiányzanak ebben a korszakban. NAGY LAJOS 43 Notitiae politico-geographico-statisticae Inclyti
