Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - FEHÉR MÁRIA Adatok a délszláv nemzetiségek alsó fokú oktatásának történetéhez Bács-Bodrog vármegyében 1945—1948
fejtették ki. Egy 1945. július 21-i röpirat tartalmáról így számolt be Barcsai Iván a vármegye alispánja a miniszterelnöknek : ,,A legutóbb kezembe került ilyen röpirat, amelyet a bajai háromszög népfelszabadító és antifasiszta mozgalom nevében, természetesen engedély nélkül adtak ki és terjesztettek a bunyevác lakosság körében, egészen mérsékelt hangon kifejezésre juttatja, hogy a tisztességes magyar nép és a becsületes magyar értelmiség a bajai háromszögben mindég a legnagyobb egyetértésben élt szláv testvéreivel és a két nép között sohse került volna ellentétre, soviniszta gyűlöletre vagy nemzetiségi bizalmatlanságra sor, ha nincsenek a feudális urak, ha nincsenek azok a fasiszta és reakciós elemek, akik ezt a gyűlöletet a szláv népek ellen kifejtették. A röpirat kifejezi továbbá, a bajai háromszög horvát (bunyevác) lakosságának azt a kívánságát, hogy a magyarokkal továbbra is testvéri egyetértésben akarnak élni ... A röpirat követeli, hogy a bunyevácok által lakott községek iskoláiban a horvát nyelvet is tanítsák, követeli horvát nyelvű hírlap megindítását, kulturális egyesületek megalakítását és a nemzeti és kulturális élet minden tekintetben való kifejlődésének lehetőségét." 23 Voltak a vármegye délszlávok lakta községeinek népiskoláiban a felszabadulás előtt bunyevác tagozatok és tanítók, ezek azonban —a délszláv lakosság megítélése szerint — nem álltak e külön hivatásuk magaslatán és működésük igen gyakran ellenkezőjét váltotta ki a kívánt hatásnak. A meglevő kulturális egyesületek jelentéktelenek voltak és a megfelelő támogatás hiánya miatt céljaikat nem töltötték be. Horvát nyelvű újság a vármegye területén eddig nem jelent meg. 24 A délszláv menzetiség szószólói gyakran hivatkoznak a Jugoszláviában élő magyar nemzetiségek helyzetére. Az alispán tartott az összehasonlítás következményétől, mivel ezt írta a főispánnak: ,,. . . a két nép békés együttélésének veszélyeztetését hozhatja magával, sőt az elkövetkezendő bóketárgyalásokon is hátrányos helyzetet okozhat" 25 , bár feltételezte, hogy a jugoszláviai magyaroknak sem elégítik ki maradéktalanul minden jogos nemzeti és kulturális kívánságát. Az alispán a megyei önkormányzattal együtt maga is kívánatosnak látta a bunyevác lakosság nemzeti és kulturális törekvéseinek kielégítését. Nemcsak a miniszterelnöknek írt támogató hangú levelet, hanem a főispánnal egyetértve egy jugoszláv—magyar baráti egyesület létrehozásának útjait egyengették. Ennek szellemében Herboly Zoltán főispán a Bajai Nemzeti Bizottság 1945. április 23-i ülésén felvetette egy Baján megalakítandó magyar— jugoszláv társaság szükségességét, melynek a súrlódási felületek csökkentése 23 BKmL. Bács-Bodrog vármegye alispánja 2.700/1945. 24 A szlovákokkal közösen szerkesztett és kiadott „Sloboda" c. hetilap és a rövid életű csak szerb-horvát nyelvű „Novi Svet" után 1946. október 20-án jelent meg az első állandó délszláv hetilap a „Nase Novine" első száma. LÁSZTITY, 1979. 197. o. . ; 25 BKmL. Bács-Bodrog vm. alispánja 2.700/1945.
