Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - FEHÉR MÁRIA Adatok a délszláv nemzetiségek alsó fokú oktatásának történetéhez Bács-Bodrog vármegyében 1945—1948

mellett feladata lenne a kulturális, szellemi kapcsolattartás.

26 Baján augusztus elején ki is jelölték a küldöttség tagjait {Bisztics Miklós, Vuity Milusin, Szendi István), akik Zomborba utaztak volna a kapcsolatok felvételére. Sőt Tildy Zoltánné a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének elnöke, aki még 1945 elején Belgrádban járt a demokratikus nők küldöttségének vezetőjeként, kérte, hogy pártját is kapcsolják be a tárgyalásokba.

27 Az 1945. júniusában kinevezett új főispán —Mezei Mihály —folytatta a nemzetiségek kulturális igényeinek támogatását, s a belügyminiszterhez írt levelében Magyar—Jugoszláv Kultúr Szövetség megalakítását és hetilap engedélyezését szorgalmazta, mert: ,,a felelőtlen szerb törekvések megfelelő ellensúlyozás, ellenhatás nélkül az itteni bunyevác lakosságot egészen a felkelésig hajszolják".

28 Ezt a veszélyt egy megfelelő lelkületet teremtő kulturális szövetség és egy bunyevác nyelvű sajtótermék oldaná fel a főispán szerint. A délszláv nemzetiség képviselőivel tartott megbeszélés után azonban —a délszlávok javaslatára — elvetették a kulturális szövetség felállításának tervét, a szövetségnek szánt feladatokat egy időszaki sajtótermékkel kívánták megoldani.

29 Ez azonban csak 1946. októberében realizálódott. Az anyanyelvi oktatás maradt tehát az a terület, ahol a nemzetiségek igényei legkorábban megvalósulhattak. A főispán az ideiglenes nemzeti kormány felé is tett lépéseket a nemzetiségek érdekében, még 1945. augusztusában. A miniszterelnökséghez írt levelében véleményét összegezve kifejtette: ,,. . . kívánságaik kulturális tekintetben az elemi oktatás terén képezhetnek megoldandó feladatokat".

30 Az önálló délszláv tanítási nyelvű iskola felállítása azonban még váratott magára. Kezdeményezések történtek a kulturális élet egyéb területén is a délszláv nemzetiség tényelges egyenjogúságának biztosítására. Bunyevác olvasókörök alakultak, vagy folytatták tevékenységüket 1945 után. Az újak szerveződése nem ment mindig zökkenőmentesen. A nemzetiségi igények megvalósulása függött maguknak a nemzetiségeknek tudatos és helyes állásfoglalásaitól is, és attól is, hogyan tudnak élni a számukra biztosított jogokkal. Dr Horváth Zoltán bajai járási főjegyző már 1945. decemberében felterjesztette a Bácsbokodi Bunyevác Olvasókör alapszabályait, de még 1947-ben is csak az alapszabály felterjesztésénél tartottak. Az elhúzódás okát a főjegyző így indokolta: ,, . . . a felterjesztés csak azért történik most meg, mert az ügyben Bácsbokod községgel és azon keresztül az alakítandó olvasókör 20 BKmL. Baja Nemzeti Bizottsága 1945. évi jegyzőkönyvei 19. sz. jegyzőkönyv 1945. ápr. 23. 27 BKmL. Baja Nemzeti Bizottsága 1945. évi jegyzőkönyvei 31. sz. jegyzőkönyv 1945. aug. 1. 28 BKmL. Bács-Bodrog vra. főispánja 013/1945. aug. 29. 29 BKmL. Bács-Bodrog vm. főispánja 613/1945. aug. 29. 30 BKmL. Bács-Bodrog vm. főispánja 013/1945. aug. 29. 35* 547