Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - UDVARHELYI ISTVÁN Körzetesítés a kiskőrösi járásban

daság fejlődésének irányvonalát megszabta. Az ipar fejlődésére jellemző lesz a vidék iparosítása. Napirenden levő kérdés a mezőgazdaság szocialista átszervezése is. Az ipar és a mezőgazdaság távlati fejlesztési tervének elkészítésével lehetővé válik a távlati iskolafejlesztési terv elkészítése. A távlati iskolafejlesztési terveknek a szakrendszerű oktatás megvalósítását kell szolgálniok. Olyan központi (körzeti) felső tagozati négy és ennél több tantermes iskolákat kell építeni, amelyek lehetővé teszik, hogy valamennyi felső tagozatos tanuló szakrendszerű oktatásban részesüljön." Az 1970-es években a szakrendszerű oktatás megvalósítása érdekében kialakult a körzeti iskolák hálózata. (1954-ben minisztertanácsi határozat születik, amely •— többek között — már körzetesítésen alapuló iskolafejlesztési tervek elkészítését írja elő.) A megyék, a járások távlati tervet készítettek a szakrendszerű oktatás megvalósítására. E tervek végrehajtása részben irrealitásuk, részben pedig a nem egységes állásfoglalás és következetlenség miatt nem haladt előre. A megállapítással kapcsolatosan, ha tanulmányozzuk a Műv. Min. által kiadott „Statisztikai Tájékoztatót", amely a körzeti, tagiskolák és egyéb megjelölésű iskolák átalakulását dolgozza fel, akkor az alábbiakat láthatjuk: lásd az 1. sz. táblázatot! Valóban e statisztika alapján nem nagy előrehaladás tapasztalható a szakrendszerű oktatás terén, pedig ennek nagyobb ütemű előrehaladását megkövetelték a szocialista társadalom igényei. (A szocializmus építésének követelményei növekedtek a felnövekvő ifjúsággal szemben.) A szakrendszerű oktatás nagyobb előrehaladását a körzeti iskolák előnyben részesítésével lehetett biztosítani : iskolaépítésben, a személyi ellátásban és a tárgyi felszerelés biztosításával. Javasolták, hogy felvilágosító munkát kell végezni a szülők körében, melynek során meg kell teremteni a körzeti iskolába történő bejárás lehetőségeit. Számításba kellett venni a vonattal, autóbusszal s egyéb járművel megteremthető lehetőségeket. Adott esetekben azoknak a tanulóknak a részére, akik nem járhatnak be a központi iskolába, tanulóotthonokat kell szervezni. Nyilvánvaló, hogy a módozatok csak a lehetőségek gondos felmérésével (kapcsolatosan idézett) és kimunkálásával voltak megvalósíthatók. Ezzel a felméréssel kapcsolatosan idézett cikkében Arató Ferenc a következőket állapította meg: „Tény azonban az is, hogy jóval több tanuló járhat be vonattal, autóbusszal, mint amennyi ma bejár, s a helyi lehetőségek felmérésével (épület stb.) népgazdaságunk teherbíró képességét figyelembe véve több tanulóotthon létesíthető, mint amennyi jelenleg működik. (Ma csak Magyarbolyon és Újfehértón működik ilyen.) Ebben mindenekelőtt a megyei, járási és a községi szervek együttműködése szükséges. Ezt az együttműködést, s ennek kiszélesítését sürgette a természettudományok és a technika óriási fejlődése, mely szükségszerűvé