Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - UDVARHELYI ISTVÁN Körzetesítés a kiskőrösi járásban

tett. 1958-ban jelentek meg az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei, melyek a társadalmi közgondolkodás középpontjába állították a fiatalság nevelésének ügyét. Hatására a figyelem erőteljesen a nevelés felé, mindenekelőtt az iskola nevelőmunkája felé fordult. Ez tükröződik az iskolareformban is. Az MSZMP VII. kongresszusa leszögezte, hogy a szocialista alap lerakásának befejezése nemcsak gazdasági, hanem politikai, s ezentúl jelentős mértékben ideológiai-kulturális feladat is. A gazdasági, politikai, ideológiai-kulturális feladatok csak együtt oldhatók meg, összefonódnak, egymást kölcsönösen áthatják. Ezért a kongresszus nagy figyelmet szentelt az ideológiai-kulturális feladatok megoldásának is. Értékelte az elért eredményeket, s megállapította, hogy e téren lemaradás van a politikai, gazdasági eredményekhez képest. A szocializmus építésében nagyon fontos a műszaki tudomások fejlesztése, a tudományos munka jobb összekapcsolása a szocialista építés szükségletével. Növelni kell a munkások, parasztok, értelmiségiek szakmai színvonalát is. Ideológiai-kulturális téren elért eredményeink közül kiemelkedő jelentőségű volt oktatási reformunk kidolgozása és törvénybe iktatása. Az új iskolatörvény, amelynek előkészítéséről az MSZMP VII. kongresszusa döntött, kétéves munka gyümölcse volt. Az iskolareformmal kapcsolatos viták lezárásaként az országg}*űlés elfogadta az 1961. III. törvényt, amely az oktatás szervezeti egységét dokumentálva átfogóan és összefüggéseiben intézkedik minden iskolatípusról. Az 1961. III. sz. törvény megszüntette a továbbtanulás szempontjából korábban meglévő zsákutcajelleget azzal, hogy lehetővé tette a szakmunkástanuló-intézetekben végzetteknek a tanulmányaik középiskolai szintű befejezését. A törvény arra a méltán történelminek nevezhető fejlődésre épül, amelyet a magyar oktatási rendszer a felszabadulás után elért, s figyelembe veszi az élet által támasztott új követelményeket. A szocialista átalakulás nagy győzelmei, a szocialista forradalom mai feladatai magasfokú általános műveltséget, széles körű szakmai ismereteket, nagy szervező erőt és politikai tájékozottságot követelnek meg. A Köznevelés 1960. január 13-i számában ,,Az általános iskolák továbbfejlesztésének kérdései" címmel az alábbiakat olvashatjuk: ,,Az elkövetkezendő 10—15 év alatt el kell érnünk, hogy valamennyi felső tagozatú tanuló viszonylagosan azonos körülmények között (tárgyi, személyi feltételek, adott iskolahálózat) tanulhasson!" A cikk írója Arató Ferenc, a Műv. Min. főosztályvezetője leszögezi: „Figyelembe kell venni azt, hogy iskolahálózatunk alakulását, bővítését az ipari és mezőgazdasági fejlődés alapvetően befolyásolja. Az MSZMP VII. kongresszusa az ipar és mezőgaz-