Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - UDVARHELYI ISTVÁN Körzetesítés a kiskőrösi járásban

és parasztgyerekek aránya megközelítette a 30%-ot. Ez az arány tovább javult, mert az 1979/80-as Statisztikai Tájékoztató alapján (amelyet az Oktatási Minisztérium adott ki) a munkás- és szegényparaszt fiataloknak az aránya 37,6%-os. A rohamosan növekvő szakmunkásszükséglet kielégítésére megindult az iskolai hálózat kiépítése. (Szakközépiskolák, ipari, mezőgazdasági és közgazdasági technikumok hálózatának kiépítése is.) 1950 tavaszán az MDP. KV. határozatot hozott a VKM munkájáról. Elítélte a nem szocialista pedagógiai törekvéseket, és szabad utat nyitott a marxista szellemű köznevelésnek. Fellépett a közoktatás általános lemaradása ellen, sürgette az iskola és a termelés elevenebb kapcsolatát, erősíteni kívánta a burzsoá és a klerikális ideológia elleni harcot, követelte a munkás- és parasztgyermekek lemorzsolódásának megakadáfyozását, a túlterhelés megszüntetését, új szocialista tantervek készítését és tankönyvek kiadását. E határozat nyomán minőségi változás állott be. Hivatalosan és egyértelműen kinyilvánították, hogy az ifjúságot a marxizmus-leninizmus eszméi alapján a szocialista nevelési eszmék és célok jegyében akarják nevelni. 1950-től kezdve a szocialista köznevelési célok váltak uralkodó és hivatalos célokká. A szocialista iskola kiépítésében nagy előrelépés volt az is, hogy a felszabadulás után most 1950-ben jelent meg.először a Rendtartás, amelyben már a Szülői Munkaközösség, az úttörőmozgalom és az iskolabizottság hivatalosan elismert tényezői a nevelésnek. 1951-ben a 15. sz. törvény újra szabályozta a tankötelezettséget, s kimondta, hogy minden gyermek köteles 6. életévének betöltése után nyolc éven át megszakítás nélkül általános iskolai tanulmányokat folytatni. Ha 8 év alatt nem végezte el a nyolc osztályt, a szülő kérelmére a tankötelezettség meghosszabítható. Az oktatás teljes egészében ingyenes. E rendelkezés megjelenése után országosan ellenőrizték a tankötelezettség végrehajtását, s felhívták a tanácsok figyelmét arra, hogy a fontos oktatáspolitikai kérdés megoldására az egész társadalmat mozgósítani kell. Am a politikai ideológiai életben jelentkező alapvető szemlélet a közoktatásban is döntően éreztette hatását. A személyi kultusz, a dogmatizmus voluntarista beállítottságú volt. Az ellenforradalom nagy törést jelentett szocialista nevelésünk fejlődésében. Az ellenforradalom leverése után a konszolidáció szervezetileg viszonylag hamar bekövetkezett. Újból kezdtek kibontakozni a szocialista nevelés lehetőségei, részben folytatásra kerültek a korábbi erőfeszítések, részben újat kellett kezdeni, ahelyett, amit folytatni nem lehe-