Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - UDVARHELYI ISTVÁN Körzetesítés a kiskőrösi járásban

Körzetesítés a kiskőrösi járásban UDVARHELYI ISTVÁN Népi demokráciánk nevelésügyének fejlődése és a körzetesítés feladatainak jelentkezése Hazánk felszabadulása után a magyar dolgozó nép azért küzdött, hogy behozza a társadalmi és a gazdasági elmaradást, megvalósítsa a földreformot, újjáépítse az országot, demokratizálja a társadalmat, majd ezek sikeres befejezése után tovább folytassa a harcot, köztulajdonba vegye a bankokat, termelőeszközöket stb. Ezekkel a döntő gazdasági—politikai harcokkal párhuzamosan folyt a küzdelem a kultúra, a köznevelés területén is. 1950-ig a szocialista iskola megteremtéséért folyt a harc, 1950-től a szocialista köznevelés feladatainak megoldásáért. Hazánkban a két munkáspárt egyesülése után az egyesülési kongresszuson elfogadott program szellemében folytatódott a termelési eszközök szocialista tulajdonba vétele, s ez alapvető gazdasági bázisul szolgált a proletárhatalom számára. Az államosítással létrejöttek az iparban és a kereskedelemben is a szocialista termelési viszonyok. A hatalom birtokosa a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály lett. A munkásosztály végérvényesen megszabadult a kizsákmányolástól, a döntő termelési eszközök tulajdonosa lett, és számbelileg gyors növekedésnek indult. A proletárdiktatúra megnyitotta a lehetőséget a munkásosztály előtt műveltségi színvonalának emelésére, szakmai képzettségének fejlesztésére. Jelentős változás ment végbe a parasztság helyzetében is. A dolgozó parasztság megszabadult a politikai elnyomástól, és még erőteljesebben bekapcsolódott a hatalom gyakorlásába. A dolgozó parasztság fiai és lányai előtt szélesre tárult a művelődés, az érvényesülés kapuja. A proletárdiktatúra győzelme után került sor az egyházi iskolák államosítására és a fakultatív hitoktatás bevezetésére. Az állam és egyház szétválasztása, az iskolák államosítása hatalmas vívmány volt. Fontos kiindulópontja volt a kultúrforradalom kibontakozásának. Az első ötéves terv időszakában kezdtek jelentkezni a szocialista kultúrforradalom első eredményei is. Míg 1937—1938-ban a munkás- és szegényparaszt fiataloknak az aránya az egyetemeken és a főiskolákon mindössze 3,5% volt, addig az 1949—50-es tanévben a munkás-