Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

Az általános iskolai beiskolázás a hetvenes évekre gyakorlatilag teljessé vált. A 8. osztály végére azonban még 1970-ben sem jutott el mindenki. A lemorzsolódó 12 százalék még mindig 1200—1400 gyereket jelent évente a megyében. Ez csak még jobban sürgette a körzetesítési program folytatását, a tanyai kollégiumok építését és az iskolabuszok üzembe helyezését.

144 Bár szakrendszerű oktatásban részesül ekkor már a felső tagozatosok 88 százaléka, a szakos órák arányszáma még csak 62 százalék. Ez 554 új tanterem építését is jelentette 1950—1970 között.

145 Az általános iskolásoknak ez időben már 74 százaléka tanul tovább középfokú intézményekben. Egészséges arány alakult ki a tanulók szociális összetételében is. Beszédes bizonyíték a volt uralkodó osztály művelődési monopóliumának megdöntésére a fizikai dolgozók gyermekeinek tartósan 50 százalék feletti aránya. Az eddig megtett utat és a hetvenes évek elejének helyzetét egyaránt jelzi a népesség iskolai végzettségének alakulása. Az 1970. évi népszámlálás adataiból megtudjuk, hogy 1950 és 1970 között az analfabéták aránya 8,3 százalékról 3,5 százalékra csökkent. Az általános iskola 8. osztályának megfelelő végzettséggel 1950-ben a lakosság 5,1 százaléka rendelkezett, 1970-ben 37,7 százalék az arány. A középfokú iskolai végzettségűek aránya 3,1 százalékról 8,1 százalékra, a felsőfokon iskolázottak 0,7 százalékról 2,5 százalékra emelkedett.

146 Továbbhaladásunk fő irányáról Az 1960-as évek végére a gazdasági fejlődés mellett népünk iskolázottsága, az iskolákkal szemben megnyilvánuló magasabb társadalmi követelmények egyre határozottabban vetették fel a továbbfejlődés igényét. A külföldi és a hazai szaksajtó mind többet foglalkozott az iskolarendszerek teljesítménye és a kor igénye között fennálló feszültséggel. E felismeréssel kezdődött meg — a nevelésügy korszerűsítését célzó programmal — a Magyar Pedagógiai Társaság javaslatára az V. Nevelésügyi Kongresszust előkészítő nagyszabású munka is. A kongresszust előkészítő témabizottságok által vizsgált öt fő téma átfogta a magyar nevelésügy egészét. Felmérték az egyes területeken elért eredményeket, és kidolgozták a továbbfejlesztést biztosítani látszó javaslatokat. Az iskolai nevelésre és oktatásra ható gazdasági, társadalmi és tudományos tényezők elemzése 144 BKmT V. B. irattára: Beszámoló a III. ötéves terv művelődésügyi célkitűzéseinek teljesítéséről. 1908. 145 Művelődésügyünk, 17. 1970. 19—20. p. 146 Népszámlálás, 1970. évi. 20. [köt,], 1972. 72. p.