Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)
sát is. A bajai tanítóképzőben és a kecskeméti óvónőképzőben német, illetve délszláv pedagógusképzés is indult. 143 A tanítás színvonalának emelését és a nyelvoktatás népszerűségét kedvezően befolyásolta az a kísérletsorozat ami Bács-Kiskun megyében indult. A nemzetiségi nyelvet oktató iskolák közül a cszártöltési általános iskolában a nemzetiségi német nyelv tanításának óraszámait a tagozatos tantárgyak óratervéhez hasonlóan alakították ki. Ugyancsak a nemzetiségi nyelvoktatást, de az iskolarendszert is érintő kísérlet kezdődött Katymáron és Garán. Itt a magyar, német és délszláv anyanyelvű tanulók — a nyelvoktatásra önként jelentkezve — egy iskolaszervezetben, ún. ,,trifurkációs" megoldással, kísérleti tantervvel és kísérleti óratervvel kezdtek dolgozni. A kísérletek kétségtelen eredménye, hogy ezeken a helyeken erősen megnőtt a nemzetiségi nyelvet tanuló általános iskolások száma, és az utóbbi két helyen lényegében megszűnt a nemzetiségi elkülönülést újra és újratermelő iskolai szervezeti forma. Ezzel a korábbi 4 tannyelvű iskola a megyében tulajdonképpen egyetlenre csökkent, hiszen Garán és Katymáron a magyar, német és délszláv iskolákat egy iskolaszervezetbe vonták össze. A nemzetiségi politika tudatos, rendszeres és következetes végrehajtásának eredménye is, további ösztönzője és segítője is, hogy a megyében, Baján 1972. december 6-án megalakult a Magyar Pedagógiai Társaság Nemzetiségi Pedagógiai Szakosztálya. Jelenlegi helyzetünk és perspektíváink A megye oktatásügyének főbb jellemzői 1970-ben Az 1950 óta bekövetkezett társadalmi változás a megye oktatásügyére is több irányú hatást gyakorolt. A szocialista gazdaság kialakulása, az ipartelepítés, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a női munkaerő termelésbe áramlása erősen megnövelte a gyermekintézmények iránti igényt, de egyre nyilvánvalóbbá tette a magasabb iskolai végzettség szükségességét is. Ez a felismerés fokozatosan növelte mind az ifjúság, mind a felnőttek tanulási vágyát. 143 BKmT V. B. irattára: A megyében élő nemzetiségi lakosság helyzete. Az MSZMP Bács-Kiskun megye Bizottsága és a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának határozata. 1908.
