Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - FEHÉR MÁRIA Adatok a délszláv nemzetiségek alsó fokú oktatásának történetéhez Bács-Bodrog vármegyében 1945—1948

kizárólagos birtokosának tekintette magát. Fegyveres karhatalommal is rendelkezett (milícia), amely részben a helybeli szerb, részben a trianoni határon túli jugoszláv partizánokból tevődött össze.

12 Ezeknek a népfelszabadító bizottságoknak a tevékenysége néhány helyen odáig terjedt, hogy pl. „Garán, Csávolyon és Hercegszántón kikiáltották a községeknek Jugoszláviához való csatlakozását".

13 Abban, hogy ezeknek az atrocitásoknak nem lett komolyabb következménye, nagy szerepe volt a szovjet katonai parancsnokságnak, amely, ha kellett fegyverrel is, megakadályozta a túlfűtött nemzetiségi megnyilvánulásokat. A fegyverszüneti egyezmény aláírása 1945. január 20. után részben a magyar polgári hatóságok beavatkozására, részben pedig a határőrség megszervezése folytán

14 ezek a népfelszabadító bizottságok és milíciák beszüntették működésüket és fokozatosan átengedétk szerepüket a magyar közigazgatási, rendőri és katonai hatóságoknak. Hogy ez a „hatalomátadás" súrlódásmentes volt, a Kommunista Párt helyi szervezeteinek volt köszönhető. A párt már 1944. november 30-án Szegeden közzétett programjavalsatában követelte a tényleges nemzetiségi egyenjogúság megvalósítását, a nemzetiségek szabad részvételének biztosítását a társadalmi-politikai életben, művelődésügyük elhanyagoltságának felszámolását, a nemzetiségek szabad kapcsolatát a szomszédos országokban élő nemzetükkel.

15 A pártnak ez a pozitív nemzetiség-politikája vonzotta a délszláv lakosságot és így az egyes községek kommunista pártszervezeteiben jelentős számban vettek részt délszláv nemzetiségűek (pl. Csávoly községben). A délszláv lakosság a Kommunista Párt és a nemzeti bizottságok révén helyet kapott a községi önkormányzatban. 1945. május elejére a vármegye minden községében —az egyetlen Gara kivételével — megalakultak a nemzeti bizottságok, a demokratikus fejlődés biztosítékai. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az újonnan létrejött nemzeti bizottságok irányításával új önkormányzatok és a közigazgatás megszervezését rendelte el. A szervezés munkálatai csak 1945. decemberében fejeződtek be. Ekkorra minden községben megalakultak a képviselő-testületek.

16 A községi önkormányzati szervek megalakulásával egyidőben, sok esetben azonban csak azok után szerveződtek a vármegyei közigazgatási hatóságok : 12 BKmL. Bács-Bodrog vármegye alispánja 408/1945. 13 BKmL. Bács-Bodrog vármegye főispánja 624/1945. 14 Határőrsöket állítottak fel Hercegszántón, Garán, Kelebián, Csikérián és Tompán. Az összes határőrs létszáma 263 fő volt. Hamar helyreállt a két állam között a határral kapcsolatos megállapodás. A 4340/40—1945. M. Б. sz. rendelet értelmében a határt csakis a B. M. által kiállított érvényes útlevéllel lehetett átlépni. Ez a rendelkezés nem vonatkozott a kettős birtokosokra, akik „határszéli útiigazolvánnyal" a járási jegyző engedélyével léphették át a határt. 15 KŐVÁGÓ, 1968. 20. o. 16 BKmL. Bács-Bodrog vármegye alispánja 1.231/1945.