Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)
csoportban, tanító pedagógusok számára. Ez a segédkönyv az éves tantervi anyagot osztotta be a közvetlen és az önálló órákra, valamint az anyagfeldolgozáshoz módszertani útmutatásokat tartalmazott. Ezek birtokában tudatosabban és eredményesebben dolgozhattak a pedagógusok. Jelentó's volt az V—VIII. osztályokban tanító tanyai pedagógusok 3 éves továbbképzése is, amelyen évente 2—2 hetes tanfolyamon valamennyi érintett nevelő komplex gyakorlati segítséget kapott az A, B, C tantárgycsoportokhoz tartozó tantárgyak tanításához. A tanyai iskolák problémájának megoldását jelentette a körzeti iskolák szervezése is. A részben osztott és kis létszámú iskolákba a megyében még 1955-ben is közel 23 000 gyerek járj}. Ebben az időszakban gyorsult fel a körzetesítés. Azokból a tanyai iskolákból, amelyek bejárással, utaztatással körzetesíthetők voltak, a legközelebbi osztott iskolába szállították a tanulókat, így járt be már 1955-ben 4500 felső tagozatos tanuló, de még mindig több mint 5000 tanult tanyai V—VIII. osztályú tanulócsoportban. A tanyai iskolák ügyét döntő módon a mezőgazdaság szocialista átszervezése vitte előbbre. A szétszórt tanyák és a nagyüzemi mezőgazdasági táblák ellentéte lassan, de mégis szemmel láthatóan eredményezte az itt élő lakosság csökkenését. AII. ötéves tervben a körzetesítés folytatásához megkezdődtek az általános iskolai diákotthon-építkezések. Bács-Kiskun megyében 1963-ban már három ilyen dáikotthon működött — Jánoshalmán, Tompán és Kisszálláson — összesen 160 férőhellyel. A tervidőszak végére az országban a tervezett 1000-rel szemben 3664 személyt befogadó általános iskolai diákotthon létesült. 132 Bács-Kiskun megyében a fejlődés 1965 óta ütemesebb. A III. ötéves terv végére 11 diákotthon működött 720 férőhellyel. A megyei tanács 1968-ban ismét napirendjére tűzte a kisiskolák és az általános iskolai diákotthonok helyzetének vizsgálatát. Itt állapították meg, hogy amíg Szolnok megye 1118 férőhellyel, 15 diákotthonnal, Békés megye 764 férőhellyel, 9 diákotthonnal, Hajdú-Bihar megye 420 férőhellyel, 6 diákotthonnal, Szabolcs-Szatmár megye 1234 férőhellyel, 7 diákotthon létesítésével befejezte a körzetesítést, addig Bács-Kiskun megyében a befejezéséhez még további 2000 férőhely építésére van szükség. A tanács úgy értékelte a körzetesítés szükségességét, mint a megye általános iskolai oktatásának továbbfejlesztéséhez elengedhetetlen feltételt. Miközben bemutatta az elemzés, hogy a megyében a szakrendszerű oktatás aránya 1960 óta 69,9 százalékról 86,2 százalékra 132 Köznevelés, 19G6. 13—14. 481—487. p.
