Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)
nőtt, megállapította azt is, általános iskolás felső tagozatosaink 25 százaléka még mindig V—VIII. osztályos összevonása tanulócsoportba jár. Altalános iskoláinkban a 8. osztályt 8 év alatt befejezők aránya ekkor 74,9 százalék volt. A külterületi iskolákban ugyanez csak 54 százalék. A megyében a 15—40 évesek között ekkor 1250 analfabéta közül közel 90 tanyán élt. A túlkoros általános iskolások aránya belterületi iskolákban 5,9 százalék, a külterületen 9,1 százalék. A tanyán 8. osztályt végzőknek mindössze 8 százaléka jelentkezett ez idő tájt középiskolai továbbtanulásra. Ugyanakkor a tanyáról középiskolába került gyerekek 60 százaléka egy év alatt, 80 százaléka pedig két év alatt lemorzsolódott. Az érettségiig mindössze 12 százalékuk jutott el. 133 A helyzet bemutatása — mértéktartása ellenére is — drámai, és igen súlyos feladatok megoldását sürgette. A döntést határozatba foglalták, mely szerint 1980-ig tervezik az V-VIII. osztályosok teljes körzetesítésének befejezését. Ehhez létesíteni kell a már említett 2000 diákotthoni férőhely mellett közel 100 tantermet is a körzeti iskoláknál. A feladat nagyságát érzékeltetheti az is, hogy a megye egy-egy ötéves tervében az egész kulturális fejlesztéshez ennek körülbelül kétszeresét kitevő anyagiakkal rendelkezik. A tanyai felső tagozatosok helyzetét tehát csakis a körzetesítés oldhatja meg. Ennek megvalósítása élvezte az egész ország támogatását, erkölcsi szimpátiáját. Az 1970-ben kibontakozott ,,tanyai kollégium" mozgalom éppen ezt fejezi ki. A körzetesítési akciót gyorsító mozgalom, mint megyei kezdeményezés, másutt is követőkre talált. Eredménye, haszna a közoktatásügyben közvetlenül is szemmel látható. Az ezzel összefüggő társadalmi-műveltségi viszonyok, az általános iskolai diákotthonokban folyó didaktikai, metodikai és nevelési feladatok elemzésével a magyar nevelésügy adós még. A megye eredményeinek és feladatainak feltárása is meghaladja e tanulmány lehetőségeit. Az eddig megtett út, a körzetesítés és a tanyai kollégiumi mozgalom eredményei arról győznek meg bennüriket, hogy társadalmi mértékkel mérve is, jó úton járunk. Azok a tanulók, akik már az V. osztálytól tanyai kollégiumban folytatják, illetve fejezik be az általános iskolát, minden tekintetben olyan tudással és intelligenciával rendelkeznek, mint belterületi, illetve városi társaik. Köztük alig van már bukott tanuló, és továbbtanulásra évente 60—70 százalékuk jelentkezik. Neveléstudományi szempontból a fejlődés még elemzésre vár. A praktikus 133 BKmT V. B. irattára: A hátrányos helyzetű tanulók problémái. Előterjesztés a Bács-Kiskun megyei Tanács 1908. június 20-i ülésére. 1968. 32. jkv. 17. sz. határozat. 4 Bács-Kiskun megye múltjából V. 49