Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - MÁNDICS MIHÁLY A csávolyi délszlávok anyanyelvi oktatása (1748—1978)

s főként azon kell fáradoznia, hogy az anyanyelvet szinte átszövő mindennapos germanizmusok és hungarizmusok helyett a tanulók megtanulják a helyes horvát-szerb kifejezéseket. Nehézséget és problémát okoz még az irodalmi horvát-szerb, szerb-horvát nyelv ,,ije"-ző és ,,e"-ző kettőssége, valamint a latin, illetve cirillbetűs írásmód alkalmazása, megtanítása. A horvátok által lakott területeken ,,ije"-ző nyelvhasználattal és latin betűs írásmóddal találkozunk, a szerbek által lakott területeken pedig ,,e"-ző a nyelvhasználat és cirillbetűs az írásmód. De a horvát tanulók éppen úgy tanulják és ismerik a cirillbetűs írást, mint a szerbek a latinbetűst. Mind a kétnyelvű, mind a nyelvoktató iskolatípusok számára készült tankönyvek tartalmaznak ,,ije"-ző és ,,e"-ző latin betűs és cirillbetűs szövegeket. A szlovének nyelvjárása egységes, de ugyanúgy gondot okoz az irodalmi szlovén nyelv ismeretének hiánya. A tanulók életében kettős, néha hármas hatás érvényesül. Otthon tájnyelven beszélnek, a baráti körben magyarul érintkeznek, az iskolában pedig az anyanyelv irodalmi változatát tanulják. Ebből következik, hogy a nemzetiségi kultúra hagyományainak továbbélése a népdalok, szokások életben tartása egyre inkább a művelődés intézményeire, köztük az iskolára hárul. Az új elgondolások a korábbinál jobban építenek a nevelők aktív, önálló munkájára : arra, hogy színessé, érdekessé, vonzóvá tegyék a nyelvtanulást. Ne feledkezzünk meg a sikerek másik összetevőjéről, a szülők szerepéről sem, mert valóban nyelvében él a nép és anyanyelvében az egyén. Társadalmunk mai viszonyai között az anyanyelv megfelelő oktatása a nemzetiségi lét egyik alapfeltétele. Ezért a nyelv ügye egész népünk —közéletünk — ügye, nemcsak a nyelvápolás szakembereié. Őrzése, formálása, ápolása nem korlátozódhatik az iskolára. A nyelv olyan, mint a nép, amely alkotja, használja, újítja, felejti, szépíti, rontja. Vagyis csak akkor foghatjuk fel igazán sorskérdésként, ha nem választjuk külön a nép egészének sorskérdéseitől. Áttekintő elemzésünkben ennek bizonyítására teszünk kísérletet. Település, táj, nép és történelem (Bunyevácok az új hazában) A Magyar Népköztársaság az alkotmányban rögzíti a nemzetiségeink jogait. A párt nemzetiségi határozatai és más állásfoglalások biztatást adnak hazánkban élő nemzetiségek — így a délszlávok — anyanyelv- és hagyományápoló tevékenységéhez.