Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

ellátásának javítása érdekében a végrehajtó bizottság állást foglalt abban, hogy meg kell vizsgálni a volt iskolaföldek sorsát, és abból a pedagógus számára kerti földet kell juttatni.

129 Ugyancsak ezen a végrehajtó bizottsági ülésen határoztak abban is, hogy az illetékes minisztériumoknál kezdeményezik a tanyai tanítók számára házhely és építési kölcsön, magasabb fizetés és katonai szolgálathalasztás engedélyezését. Amint a későbbi évek történetéből megtudjuk, ezek mindegyike megvalósult. Egy évvel később, 1954-ben ismét napirendjére tűzte a vb a tanyai iskoláztatás helyzetét. Megállapította, hogy a beiskolázás az I—IV. osztályokban kielégítő, a felső tagozatban a lemorzsolódás azonban még mindig magas, helyenként eléri a 40—50 százalékot is. Tekintettel a magas tanulólétszámra és a lassan javuló helyzetre, a vb szükségesnek látta meglévő tanyai iskolák működési feltételeinek javítása mellett a szülők körében végzendő kulturális nevelő-, az úgynevezett népművelési munkát is. Ennek érdekében olyan felszerelések vásárlását határozták el, aymelyek az iskolai és népművelési feladatokhoz is szükségesek. így kapott valamennyi tanyai iskola több szemléltető eszközt, maximlámpát (petróleum-gázlámpát), valamint megkezdték a letéti könyvtárak hálózatának fejlesztését is.

130 A munka feltételeinek javítása sokat segített a megye 326 kis létszámú tanyai iskoláján. Az említett iskolák 86 százaléka egy, illetve két tanuló csoportosként működött, így az egy tanító a legjobb szándékkal sem oldhatta meg az általános iskola tantervi célkitűzéseit és követelményeit. A tanyai iskolák kiterjedtsége és még mindig magas létszáma miatt ezek hosszabb távú működésével kellett számolni. Az üggyel a szaksajtó és az Oktatásügyi Minisztérium is foglalkozott. Érthető, hiszen Magyarországon még 1955-ben is összevont osztályokból alakított tanulócsoportokban tanult a felső tagozatosok 20 és az alsó tagozatosok közel 30 százaléka. Kálmán György felveti, hogy meg kellene vizsgálni az összevont felső tagozatban a tanyanyagcsökkentés és az oktató-nevelő munka speciális szervezésének feltételeit és lehetőségeit.

131 A tananyagcsökkentés egyoldalú intézkedés lett volna, és egyúttal tovább rontotta volna az ilyen iskolákban tanuló gyerekek esélyeit a 8. osztály elvégzése utáni továbbtanulásnál. Ehelyett tehát más területen kezdték meg a segítségnyújtást. Speciális segédkönyveket készítettek mind a I—IV., mind az V—VIII. osztályból összevont tanuló129 BKmL: A Васз-Kiskun megyei Tanács V. B. Oktatási és Népművelési Osztályának iratai. 104—30—3/ 1953.: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyvkivonata. 130 BKmL: A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. Oktatási Osztályának iratai. 104—40—1/1954.: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyvkivonata. 131 Pedagógiai Szemle, 1955. 3. 248—273. p.