Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - SZITA LÁSZLÓ Adatok Bács-Bodrog vármegye dualizmus kori népoktatásának nemzetiségpolitikai kérdéseihez

részéről nem talált olyan erős szembenállásra a nyelvi magyarosítás, mint ez a szerbeknél tapasztalható volt. 1907 után keményebbé vált a tanfelügyelet módszere. Az 1907. XXVII. tc. végrehajtása nehézségekbe ütközött a németség nemzetiségi iskoláiban uralkodó viszonyok miatt. Mind az objektív és különösen egész sor szubjektív akadály merült fel. Sem a gyermekek, sem pedig a megye tantestülete, nem volt alkalmas a magyar nvelvi tanítást követelő törvények végrehajtására. A tanfelügyelőség a tanítói továbbképzések erőteljesebb szorgalmazását sürgette elsősorban, de ugyanakkor mind többször szorgalmazta az idős tanítók nyugdíjazását, akiktől már egyáltalán nem remélhette a magyar nyelvben történő előrehaladást. 1908—1909 között 21 hetven éven felüli tanítót nyugdíjaztak, ezzel az indoklással: ,,. . . előrehaladott kora alkalmatlanná teszi minden új módszer tanítására a közismereti tárgyakban, s nem felel meg a magyar tanítási nyelv által felmerülő követelményeknek . . .". Az ilyen tanfelügyelői fellépés a megye nemzetiségi iskoljában tanító német tanítóknak még az egy százalékát sem érintette, és ezért eltúlzottnak tartom a szakirodalomban feltüntetett arányokat.

85 A német—magyar tannyelvű iskolákban a nyelvi magyarosítás messze előbbrehaladt a tárgyal korszakunkban, mint a görögkeleti szerb iskolahálózatban. Mint többször utaltunk rá, nem fejtettek ki olyan határozott ellenállást a nyelvi magyarosítás ellen a német szülők, de nem láttak nagy veszélyt, vagy nem ismerték fel az asszimiláció folyamatában. A német tanítóság egy része kifejezetten az asszimiláció mellé állt, s a magyar nyelv tanításában, az iskolaállamosításban, a nyelvi képzésben, a magyarosító egyletekben aktívan részt vett, sőt vezetést vállalat. Ezzel szemben a szerb, a szlovák, bunyevác és pár sokác tanító szembefordult, vagy egyenesen ellenállt az anyanyelv ellen irányuló minden akciónak. Sőt mind többen nyílt fellépésre is vállalkoztak.

86 A szlovák népiskolák helyzete 1880—1906 között A Bács—-Bodrog megyei szlovák lakosságot Turócszentmárton környékéről a 18. században a Futtaki uradalom területére telepítette Csernovics Mihály. Döntő részük evangélikus, egy községben, Bácsújfaluban a Nagyszombat 85 Dolmányos István: A „Lex Apponyi". (Az 1907. évi iskolatörvények. Századok, 1968. 102. évf. 3—4. sz. 520—527. p. Eltúlzottnak gondolom a „fegyelmi özön", a fegyelmi „tömegek" jelzővel ábrázolt, egyébként valóban reakciós folyamat arányait. Hozzáteszem, hogy jelentős azoknak a fegyelmi vizsgálatoknak a száma, amelyek-