Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - SZITA LÁSZLÓ Adatok Bács-Bodrog vármegye dualizmus kori népoktatásának nemzetiségpolitikai kérdéseihez

vagyonának önálló kezelése. Ennek köszönhették, hogy 1880-tól iskoláik zömének korszerűsítését elvégezhették, anélkül, hogy államsegélyek elfogadásával e függetlenségből bármit is fel kellett volna adniuk.

42 IV. A német tannyelvű népiskolák helyzete 1880—1908 között A vármegye szerb nemzetiségi lakosságának mentalitásával szemben, a különböző német települések egy része, nagy hajlandóságot mutatott az asszimilációra. Iskolaügyük több vonatkozásban tükrözi ezt. Míg a görögkeleti szerb egyház az egységes szerb lakosságot mindvégig befolyása alatt tudta tartani, s nem volt közöttük vallási megosztottság, amely más irányba vonta volna őket, addig a németség egyik része evangélikus, másik része katolikus, kis részben (pár száz család) református. A különböző egyházak különböző módon reagáltak a jelentkező nyelvmagyarosítási törekvésre.

43 Az 1868. XXXVIII. népoktatásügyi törvény, az 1879. XVIII. tc, az 1907. évi XXVII. évi: nem állami elemi iskolákról szóló törvénycikkek, amelyek a nemzetiségi iskolák nyelvhasználatát szabályozták és korlátozták, nagy lehetőségeket adtak az egyházaknak, mint iskolafenntartóknak az állami tanfelügyelet megszervezéséig, a tanfelügyelet egyedüli gyakorlására. így a nyelvhasználat terén alakuló általános helyzet, valamint egyes törvényhatóságokban alakuló konkrét viszonyok, nagyban attól függtek, hogy az egyházmegyék (németség esetében a katolikus és evangélikus püspökség) milyen módon foglaltak állást. A felekezeti iskolafenntartók joga volt, hogy a német tannyelvű iskoláikban is a tanítási nyelvet „tetszés szerint" megállapítsák. Az 1868. évi XLIV. tc. 14. §-a így intézkedett: ,, . . . Az egyházközségek, egyházi felsőbbségeik törvényes jogainak sérelme nélkül anyakönyveik vezetésének s egyházi ügyeik intézésének, nemkülönben — az országos iskolai törvény korlátai között —- iskoláikban az oktatásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg . . .".A törvények alapján a községeknek gondoskodniuk kellett a nemzetiségi nyelv tanításáról még kisebb tanulói létszám esetén is. Ugyancsak fontos a németség anyanyelvi oktatásának felvázolása előtt az 1868. XXXVIII. tc. 58. §-át is idéznünk : „Minden növendék anyanyelvén •'• 42 Sf.ajic Vam—Jaksic Milutin: 1863—1937. Glasnik istoriskog drustva u Novum-Sadu. 35. köt. 1939. 73— 76. p. 43 Bács-Bodrog vármegye egyetemes monográfiája. II. kötet. Zombor. Bittermann Nándor és Fia Könyv és Kőnyoiridája. 1896. 278. p., 293—308. oldalakon.