Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - SZITA LÁSZLÓ Adatok Bács-Bodrog vármegye dualizmus kori népoktatásának nemzetiségpolitikai kérdéseihez

tannyelv tantárgyként történő tanításának nincs jelentősége, mert a faluban nincsenek magyarok és így az iskolából kilépve magyar szót nem hallanak. Talán helyesebb lenne, ha a magyart egyébként is gyengén beszélő és értő tanítók, az erejüket a fontos tárgyakra fordítanák. Ilyen környezetben, a törvény által előírt óraszámban a magyar megtanulásának a legcsekélyebb lehetősége sem áll fenn . . .". Parrag szerb—magyar tannyelvű iskolát tartott fenn, bár a lakosság tiszta szerb nemzetiségű. ,, . . . Az 1879. tc. alapján elrendelt magyar nyelv tanítása alig hoz valami kevés eredményt . . .". Ofuttaki szerb—magyar tannyelvű iskola valamennyi tanulója szerb. Csak formális a magyar nyelv tanítása, és alig tanulnak valamit. A IV. osztályból kikerült gyermekek fél év alatt mindent elfelejtenek.

39 Kiszácson működő görögkeleti iskolát 1900—1905 között hat alkalommal látogatta meg a tanfelügyelő, illetve helyettese. Az 1905. március végén kelt jelentés szerint: ,, . . . a magyar nyelvet kivéve, valamennyi tárgj^ eredménye kielégítő. A magyar nyelvben sablonos kérdésekre megelégszik sablonos feleletekkel a tanítónő. Ügy tanít, hogy a tanulók meggyűlölik a magyar nyelv tanulását. A nyelvi oktatás rendkívül gyenge minden osztályban. Az iskolának egyébként semminemű felszerelése sincs . . .".

40 Az iskolaszéki elnök helyett a görögkeleti lelkész, aki egyben az iskola igazgatója is, bár a látogatáson jelen volt végig, a tanfelügyelő megállapításait elismerte, de annyira kedvezőtlennek tartotta, hog}^ megtagadta a látogatási jegyzőkönyv aláírását.

41 1912. évi látogatás alkalmával sor került ismét valamennyi szerb görögkeleti iskola tanfelügyelői ellenőrzésre. Ezt a látogatást a VKM rendelte el távirati úton, miután előzőleg a görögkeleti egyházi autonómiát ideiglenesen felfüggesztették. Az 1905-ben idézett tanfelügyelői véleményekhez képest semmiféle változás nem volt. Több oldalról közelítettünk a Bács-Bodrog vármegye szerb nemzetiségi iskoláiban folyó oktatás megismeréséhez. Megállapíthatjuk, hogy teljes sikerrel védekeztek a nyelvi magyarosítás ellen. Erre elsősorban az egyházi és iskolai ügyek autonóm helyzetéből nyílt módjuk, továbbá a megj-ei tanügyi vezetés liberalizmusából. Egyik rendkívül fontos ok, hogy a nemzetiségi iskolákban tanító pedagógusok szakmai felkészültsége, képzettsége, mint példák során látható volt, eleve lehetetlenné tette, hogy a magyar tanítást rákényszerítsék a szerb iskolahálózatra. E tanítói társadalom egyszerűen nem tudott megfelelni a nyelvi magyarosítás céljainak. E mellett igen nagyjelentőségű volt —szemben más nemzetiségekkel —a szerb egyház hatalmas 39 Uo. 40 Uo. 41 AV SK BB F SN 3493/1905. k. (Tanfelügyelői óralátogatásról jelentés).