Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - SZITA LÁSZLÓ Adatok Bács-Bodrog vármegye dualizmus kori népoktatásának nemzetiségpolitikai kérdéseihez
E rendkívül érdekes felmérés előtt megállapíthatjuk, hogy az iskolák többsége magyar tannyelvűvé, alig pár kivételtől eltekintve, az 1893. évi törvények után váltak. Az összeírásban szereplő iskolák döntő többsége eredetileg nemzetiségi nyelven tanított. Fokozatosan váltak kétnyelvű, azaz vegyes tannyelvű intézményekké. A tanfelügyelő megjegyezte azt is, hogy a „fennállása óta" kifejezés az 1868. évi népiskolai törvény évét kívánja jelezni. A korábbi viszonyokra nem kíván utalni. Ez ma számunkra nehézséget jelent, mert az iskola nemzetiségi „eredete" nem következik be pontosan egyidőben. A magyar nyelv lassú térhódításának azonban így is fontos dokumentuma. E dokumentum önmagáért beszél. Különös elemzésre nincs szükség. Mégis meg kell jegyeznünk a következőket : a vegyes tannyelvűvé vált római katolikus iskolák nemzetiségi népessége főleg német, sokac, kevés bunyevác. A vegyes tannyelvű községi iskolák német és horvát népességűek. A vegyes tannyelvű evangélikus iskolák német és kevés szlovák népességű községekben működtek. A görögkeleti felekezeti iskolák természetesen mind szerbek voltak. Az állami iskolák, függetlenül népességük nemzetiségére, magyar nyelven tanítottak. Németek, horvátok, szlovákok, sokacok és bunyevácok egyaránt a magyar nyelv tanulására kényszerültek. Bácskeresztúr, Káty, Kiskér, Kölpény, Monostorszeg, ósové, Óverbász, Petröcz, a Szabadka környéki huszonhárom állami tanyai iskola, Sajkásgyörgye, Szond, Titel-alvégi állami iskolákba döntően nemzetiségi tanulók jártak. Mindössze a Gomboson 1899-ben alapított állami iskola volt magyar többségű. 15 A teljesen magyar tannyelven tanító iskolák akár községiek, akár római katolikus felekezeti iskolák, vagy evangélikus illetve református felekezeti népiskolák voltak 1905-ben, eredetileg mind nemzetiségi nyelvűként volt ismert. A zsidó iskolák az 1879. évi törvény megjelenését követően kiiktatták az eredetileg teljes német nyelvű tanítást és azt magyar nyelven folytatták, iskoláik valamennyi tanítója kiválóan beszél magyarul, sőt rendszerint háromnégy nyelven. A nemzetiségi lakosságú falvakban, hasonlóan más megyékhez, csak magyar nyelven engedélyezett a tanfelügyelőség egyesületi és magán jellegű elemi iskolát nyitni. 15 Lásd erre vonatkozóan: Állami elemi népiskolák 1908/09. tanévben. Kiadja a VKM 1908. okt. 29-i 127.082 rendeletével. Bp., 1909. 9—10. p.
