Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - SZITA LÁSZLÓ Adatok Bács-Bodrog vármegye dualizmus kori népoktatásának nemzetiségpolitikai kérdéseihez
III. A szerb tannyelvű népiskolák helyzete 1880—1914 között Az 1868. évi IX. tc-ben becikkelyezett szerb—pravoszláv egyházi alkotmány, az egyházi ügyek vitelére — világi elem bevonásával — három önkormányzati szervet állított fel: a helyi egyházközséget (Mesna crkvena opstina), az egyházmegyei eparchiális gyűlést, s mint legfőbb szervet az egyházi kongresszust. A szerb nemzeti egyház kongresszusa (greco-istoeni narodni crkveni sabor) egyben az iskolaügy legfelsőbb szerve volt. Az iskolaügyeket egyébként a Legfelsőbb Iskolatanács intézte, amelynek mindenkori elnöke a pátriárka volt, továbbá az iskolaügyek főelőadója (mint tanfelügyelő) és olyan hat tagból állt, akiket a sabor választott. A Legfelsőbb Iskolatanácsnak, voltak alárendelve az iskolaközségek, illetve ezek bizottságai, az eparchiák az egyházmegyék, amelyek összességének egy 15 tagból álló végrehajtó bizottsága — iskola bizottság — volt. A felügyeletet a Legfelsőbb Iskolatanács gyakorolta. Továbbá mindennemű iskolaügyet a sabor elé vihetett. Ha egy iskolában a tanulólétszám nem érte el a 30 főt, akkor több iskolaközség egyesült az iskola fenntartása érdekében. A szerb népiskolai ügy ezzel a hatalmas önállósággal rendelkezve a dualizmus időszaka alatt virágzó iskolahálózatot hozott létre Bács-Bodrog vármegyében is. Az önkormányzat egyben az anyanyelv védelmének is szinte teljes biztonságot adott. 16 Ugyanakkor a községekben mind erőteljesebben jelentkezett a magyar nyelvhasználat igénye. 1880-ban a Szenttamás bírája a tanfelügyelőhöz írt levelében arról az ellentmondásról ír, amely az iskolaügy és a valós szükségletek között fennállott. A „jegyzőkönyvi nyelv" és „gazdászati nyelv" teljesen szerb, a közigazgatás és a jogszolgáltatás viszont teljesen magyar, a szerbek közül pedig senki nem tud magyarul. Ügyeik intézése költséges. A magyar nyelv tanítását tantárgyként a szerbek is helyeselnék. 17 Másutt ellenkező hangulat tapasztalható. Titeli szerb iskolaigazgató egy 1886. évi jelentésében arról írt, hogy amikor tudomást szereztek arról, hogy a magyar nyelvet tantárgyként kívánják bevezetni, valamennyi tanuló (a szülők utasítására természetesen) akik addig beiratkoztak, kiléptek és távolmaradtak az iskolából. Később visszatértek. 18 Gráf Nikáz tanfelügyelő 1889. évi jelentésében a szerb iskolák ellen tett felterjesztést a VKM-be. 10 A magyarországi g. kel. szerb egyház szervezete. Egyházi és iskolai törvényei és szabályai. A fennálló törvényekből királyi és kormányrendeletekből összeállította Kiss Emil, Bp., 1901. IV. rész. 133—152. p. Iskolaügyre vonatkozóan lásd még: AV SK BB F SK 6370/1880. doboz iratait. 17 AV SK BB F SN 2043/1880. k. 18 AV SK BB F SN 2343/1886. k. 30 Bács-Kiskun megye múltjából V. 465
