Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - PINTÉR ILONA Mezőgazdasági szakoktatás Kecskeméten a felszabadulás előtt

iskolában kell megtanítani, ezért a falusi és tanyasi iskolák tantervének különbözni kell a városi iskoláétól.

46 A mezőgazdasági bizottságok változatos, gyakran zavaros és tájékozatlanságra valló javaslatai mindenesetre megbízható képet adnak a gazdasági szakoktatás és a szélesebb agrárközvélemény viszonyáról. Az természetes, hogy a szakoktatási értekezlet napirendjére tűzött 9 kérdés nem egyforma súllyal foglalkoztatta a megkérdezetteket. A legrészletesebb válaszok az első három kérdésre érkeztek. Minthogy a három kérdés a szakoktatás három szintjére vonatkozott, ez érthető is, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a VKM reformjai kapcsán ezek a kérdések már ekkor is az érdeklődés előterében álltak. A meglepő inkább az, hogy a 4—5. kérdésre, amelyek a téli gazdasági iskolákkal és az iskolán kívüli gazdasági szakoktatással foglalkoztak, nem születtek alapos, alkotó jellegű válaszok. A téli gazdasági iskolák, méginkább pedig az iskolán kívüli gazdasági szakoktatás olyan terület volt, amelybe a mezőgazdasági bizottságok is bekapcsolódhattak volna — sőt be kellett volna kapcsolódniuk — szervezőként és előadóként egyaránt. Igaz ugyan, hogy a téli gazdasági iskolák ekkor még meglehetősen ismeretlen intézmények voltak —a számuk 1926-ban mindössze 9 —, a DTMK illetékességi területén 2 ilyen iskola működött. A szervezésük hiánypótló intézkedés volt. A szakoktatás kérdésének kiváló ismerője Czvetkovits Ferenc miniszteri tanácsos szerint az életre hívásukban az játszotta a döntő szerepet, hogy a háború után kialakult súlyos gazdasági helyzetben a kisgazdák számára drágák lettek a földművesiskolák. A gazdáknak szükségük volt felnőtt fiaik munkájára, nem nélkülözhették őket két éven át, és az iskoláztatás költségeit sem tudták viselni. Ezért volt szükség olyan iskolatípus létrehozására, amely alkalmazkodott a körülményekhez, és nem vonta el a gazdafiúkat a gazdálkodástól.

47 Az első téli gazdasági iskolák megszervezése után néhány évvel, a gazdasági válság idején azonban már ezek az iskolák is túlságosan költségeseknek bizonyultak. ,,A gazdasági viszonyok közismert leromlása miatt — bár az iskola benépesítésének előmozdítására minden alkalmas eszközt és módot felhasználtunk, és az intézmény propagálását a már végzett tanulók is előmozdították — a múlt 1931/32-es tanévben a tanulók létszáma az előző évekéhez és az iskola befogadóképességéhez viszonyítva 30%-os csökkenést mutat" — írta a kamara igazgatójának érdeklődésére a székesfehérvári téli gazdasági iskola igazgatója.

48 A csongrádi és a nagykőrösi iskola is benépesítési gondokkal küzdött. A nagykőrösi igazgató így írt a gondjairól: ...Mint 40 Az Országos Mezőgazdasági Szakoktatási Értekezlet jegyzőkönyve. 103—107. p. 47 Czvetkovits Ferenc: Magyarország mezőgazdasági szakoktatása 1930. Budapest, 1930. Pátria. 597. p. 48 DTMK ir. 4470/1932.