Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - PINTÉR ILONA Mezőgazdasági szakoktatás Kecskeméten a felszabadulás előtt

valami ügynökök járunk házról házra és minden elképzelhető érvvel igyek­szünk a gazdákra hatni." 49 A megoldásra vonatkozó véleményük szinte azonos : a benépesítést csak az iskola kötelezővé tételével vagy az ingyenes ellátás megvalósításával lehetne biztosítani. 50 A Gesztelyi Nagy László által ugyancsak megkérdezett bara­nyaszentlőrinci téli gazdasági iskola igazgatójának javaslata szerint ki kelle­ne mondatni a törvényhozással, hogy abban a megyében, ahol van alsó fokú gazdasági szakiskola, a gazdasági szakképzés ingyenes, de kötelező bizonyos birtokkategóriába tartozó kisgazdák fiai részére. 51 A mezőgazdasági szakiskolák benépesítési gondjai még súlyosabbak vol­tak, hiszen azok két teljes évre terjedő kötöttségeket jelentettek. 52 A gazdasági válság tehát lehűtött minden korábbi reménykedést, fejlesz­teni akarást a szakoktatás területén is. A DTMK viszont éppen ez idő tájt tette meg e téren a legnagyobb lépést: 1929 őszén nyitotta meg a kertmun­kásképző iskoláját, amelynek működését a későbbiekben önálló fejezetben fogom ismertetni. A 30-as évek elején, a szinte minden területre kiterjedő létszámcsökkentés végrehajtása során a Földművelésügyi Minisztérium visszavonta a tanító­képzőkből a státusába tartozó gazdasági tanárokat, amely intézkedés alap­jaiban torpedózta meg a kamarának a szakoktatási ismeretek széles körű terjesztésére vonatkozó elképzeléseit. Az intézkedést a mezőgazdasági szak­iskolák igazgatói is sérelmezték. 53 A Földművelésügyi Minisztérium ezen eljárása miatt a DTMK felterjesz­téssel fordult a földművelésügyi és a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. A levélben a következőket írta: „Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy hazánkban a tanító- és tanítónőképző intézetekben a mezőgazdaságtan tanítása csak mint mellékes tantárgy szerepel. Akkor, amikor a néptanítókra bízott tanulóifjúság túlnyomó része a mezőgazdasággal foglalkozók gyerme­keiből kerül ki, nagy hiba az, hogy a tanító hiányos vagy téves mezőgazdasá­gi ismeretekkel kerül ki a képzőből, és látja el a rábízott iskolában ezt a fontos munkakört." Mindkét minisztert kérte, hogy a tanító- és tanítónő­képző intézetekben a mezőgazdaságtan tanítására megfelelően képzett tanárokat alkalmazzanak. 54 Néhány hónap múlva ismét megkereste a kamara a Vallás- és Közoktatás­ügyi Minisztériumot, ezúttal a tanyai tanítók gazdasági irányú kiképzése 49 Ua. 4723/1932. 50 Ua. 4470/1932. és 4723/1932. 51 Ua. 4324/1932. 52 Ua. 4387/1932. 53 Ua. 4600/1932. 54 Ua. 4022/1932.

Next

/
Oldalképek
Tartalom