Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - KEMÉNY JÁNOS A bajai szakmunkásképzés a felszabadulás előtt

A nőtanoncok foglalkozás szerinti megoszlása 1904 és 1944 között Sorszám A szakma megnevezése A tanoncok száma Sorszám A szakma megnevezése 1904 1914 1924 1934 1944 1. Borbély (fodrász) 1 4 7 2. Cipész — — 3 — — 3. Cipőfelsőrész-készítő — 1 3 1 4. Fehérnemű varrónő — 1 2 5. Fényképész — 1 — 3 6. Férfiszabó — — 1 1 7. Fogtechnikus — — 2 •— — 8. Harisnyakötő — 1 — — 9. Kalapos — 1 2 — 10. Kötsz.övő — 1 — — 11. Könyvkötő — — 1 12. Műhimző — — 1 — 13. Női szabó 44 24 77 28 30 14. Órás — — — 1 Összesen : 44 24 89 41 43 Tehát 1904-ben és 1914-ben 1, 1924-ben 10, 1934-ben 7, 1944-ben 6 szakmában dolgoztak leány tanoncok. A tanonclajstromok adatai szerint 1904ben 41, 1914-ben 30, 1924-ben 43, 1934-ben 41, 1944-ben 32 szakmában szerződtettek tanoncokat. A nőket foglalkoztató szakmák száma meglehetősen korlátozott, a fokozatos növekedés ellenére is, sőt ezen belül is aránytalan megoszlású, hiszen a leány tanoncok többségét a női szabó szakmában alkalmazták. 1904-ben még valamennyi leány ezt a mesterséget tanulta, de 1924-ben már csak 87, 1944-ben pedig 70%-uk választotta ezt a szakmát. 1924-től lényegesen javult a leánytanoncok szakmai megoszlásának aránya, egyre több a modern élethez nélkülözhetetlen mesterséget — mint pl.: cipőfelsőrész-készítő, fehérnemű-varrónő, fényképész, fogtechnikus, műhimző, órás — sajátítottak el. Fokozatos bevonásuk a társadalom ipari termelésének folyamatába, jelzi a kor megváltozott követelményeit, a nő átértékelődő társadalmi szerepét, kilépését a korábbi hagyományos háztartási keretekből, a társadalom megnövekedett munkaerőszükségletének megfelelően. A tanoncok iskolán kívüli életét, szociális körülményeit a leghívebben az ipartestület tanonclajstromainak ,,A tanoncszerződtetés egyéb feltételei" című rovatai, illetve az ipartestületi békéltető bizottság jegyzőkönyvei világítják meg. Az inasok életét felfogadásuk pillanatától meghatározta a mesternek és a szülőnek az alkalmazás feltételeiről kötött megállapodása, amit a ta-