Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KOVÁCS LÁSZLÓ A kecskeméti piarista gimnázium tanulóinak társadalmi hovatartozása a két világháború között

pályákra irányult.

49 1930/31-ben 395 diák jogászi, 312 katonai, 393 lelkészi, 354 orvosi, 215 középiskolai tanári és 117 diák mérnöki hivatást kívánt váválasztani. Körülbelül ugyanilyen tervezésnek az arányát láthatjuk ti. ugyanebben az évben a piarista és a református gimnázium tanulóinál is.

50 Természetesen Kecskeméten a piarista-jelöltek miatt (papnövendékek) túlsúlyban voltak a papi, paptanári pályára irányulok (15), de őket követően már az orvosi-gyógyszerészi pálya (6) és a jogi pálya (5) volt a legkeresettebb. De Laky Dezső statisztikája is a kecskeméti egyetemi hallgatók arányáról az 1929/30. tanévben szintén azt mutatja, hogy — helyben lévén a jogakadémia Kecskeméten ! — 73 kecskeméti tanulót tartott nyilván ez az iskola (s összesen 83 jogot végző kecskeméti hallgatója volt az ország egyetemeinek, jogakadémiáinak); a jogot végzők után pedig 23 kecskeméti tanult az orvostudományi karokon és 19 bölcsész a budapesti Pázmány Péter és a szegedi Ferenc József Tudományegyetemeken.

51 Hogy azután mi valósult meg a két világháború közt a tervezgetésekből egyik vagy másik időszakban, — erre a kérdésre határozott választ adni nem tudunk. Úgyszintén nem tudhatni azt sem, hogy a leérettségizettek vagy a felsőbb tanulmányokat is elvégzettek milyen társadalmi kategóriába tartoztak a volt piarista gimnazisták közt. Mindössze 1940/41-től 1942/43ig áll rendelkezésünkre az Értesítőkben a tervezett és a valósult pályaválasztás (17. táblázat). Mellékelten közöljük ugyanezeket az adatokat a református gimnázium 1940/41-ben érettségizettjeiről is. 1940/41-ben tehát 8 (24,2), 1941/42-ben 7 (29,1), 1942/43-ban 4 (21,0) végzett piarista diáknak a pályaválasztási terve változott vagy nem valósult meg. Oka lehetett a pályaterv megváltoztatásának nem utolsósorban a pályalehetőségek bizonytalansága, a felfelé törtető helytelen ambíciók és az informálatlanság. Olykor aztán a tanulók 2—5 pályatervvel is foglalkoztak. Némelyikük állatorvos vagy jogász, állatorvos vagy lelkész, bíró vagy mérnök, sőt „állatorvos, mérnök, tanár vagy ügyvéd", illetve „lelkész, tengerész, mérnök vagy ügyvéd" akart lenni.

52 Ez is magyarázza részben, hogy Kecskemét miért oly sok helybeli jogásztanulónak adott iskolát; Kecskeméten helyben volt a jogakadémia, beiratkoztak hát az érettségizettek a Jogakadé49 Szandtner Pál: Érettségizőink számának és pályaválasztásának fontosabb kultúr- és szociálpolitikai tanulságai. Bp. 1933. 27. skk. és 66.1. 50 A református gimnáziumban is 1930/31-ben 6 érettségizett szintén orvosnak vagy gyógyszerésznek készült, 4 jogra jelentkezett és 6 katonának vagy rendőrnek ment volna. (Bef. gr. T. I. Gimn. Ért. 1930/31. 73.1.) 51 Laky Dezső: A magyar egyetemi hallgatók statisztikája. 1930. Bp. 1931. 68. 1. 52 Szandtner P. Id. m. 21. 1.