Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KOVÁCS LÁSZLÓ A kecskeméti piarista gimnázium tanulóinak társadalmi hovatartozása a két világháború között

ták. Az utóbbiaknak oktató tevékenysége ti. a középfokú oktatás felső négy osztályának felelt meg, a gimnáziumok V—VIII. osztályainak. így tehát a Kecskeméti Felsőkereskedelmi Fiúiskola és a Felső Mezőgazdasági Iskola (Mezőgazdasági Középiskola) is befolyásolhatta a fiútanulók helyi szociális megoszlását.

5 A két világháború közt Kecskeméten több középfokú fiúiskola működött. Mindenekelőtt a felekezeti iskolák: a Magyar Kegyestanítórend Kecskeméti Róm. Kat. Főgimnáziuma és a Kecskeméti Református Gr. Tisza István Gimnázium* A katolikus főgimnázium fenntartója 1935-ig a Kecskeméti Róm. Kat. Egyházközség volt, akitől aztán átvette a magyar Kegyestanítórend, a református gimnáziumot pedig a református egyházközség tartotta fenn. Az előbbi az 1924: XI. tc. alapján gimnázium lett : azaz a görög nyelvtanítást továbbra is fenntartotta az V. osztálytól kezdve, a református gimnázium viszont reálgimnáziummá alakult az angol nyelvtanítás bevezetésével, mígnem 1935 szeptemberétől az 1934: XI. tc. értelmében valamennyi középiskolával együtt ez is a gimnázium nevet kapta. Rajtuk kívül középfokú képzést kínált még a Kecskeméti M. Kir. Ali. Katona József Reáliskola (Gimnázium),

1 és az 1910-ben indult Kecskemét Th. Város Felső Kereskedelmi Iskolája. A Kecskeméti M. Kir. Állami Felső Mezőgazdasági Iskola (1938-tól középiskola, a reáliskola jogfolytonos utódja) csak 1936-ban nyílt meg. Kecskemét középfokú iskolát igénylő fiataljai tehát ezek közül választhattak. S ha választottak, akkor eléggé meghatározták fejlődésük útját. Az ellenforradalmi iskolarendszer ugyanis a maga háromtagozatos iskolapolitikájával osztálytagozódás szerint irányba állította vagy sokszor kényszerítette is a kikerülő fiatalokat. A gimnáziumokból elvileg megnyílt az útjuk az értelmiségi pályákra. A polgárit végzettek négy osztálya azonban nem volt egyenértékű a gimziumok négy osztályával; elvégzőinek vagy különbözetit kellett tenniük, 5 1938/39-ben például a Kecskeméti Felsőkereskedelmi Iskolába iratkozott 25 gimnáziumi (1 jeles, 4 jő, 20 elégséges), 1 reáliskolás (elégséges), 23 polgári iskolás (4 jeles, 9 jó, 10 elégséges) tanuló. Ld. Fker. Értesítő 1938/39. 31. 1. в Ezután az iskolákra való hivatkozáskor a következő rövidítéseket alkalmazzuk: piarista gimnázium, piar. gimn. v. kegyest, rendi gimnázium (Kecskeméti Kegyestanítórendi Róm. kat. Gimnázium); református gimnázium ; ref. gimn. (Kecskeméti Református gr. Tisza István Gimnázium) K. J. Reálisk. (Kecskeméti 51. kir. Áll. Katona József Reáliskola, Gimnázium); F. ker. isk. (Kecskeméti Felső Kereskedelmi Iskola); F. Mg. isk. (Kecskeméti M. Kir. Áll. Felső Mezőgazdasági Iskola); polg. isk. (Kecskeméti Községi Polgári Iskola) — Ért. (Értesítő) 7 A M. Kir. Áll. Főreáliskola (majd 1924-től reáliskola, 1935-től reálgimnázium, ill. gimnázium) nem jogelődje a mai Kecskeméti Áll. Katona József Gimnáziumnak. A mai Katona József Gimnázium „ősének" ti. egy reáliskolánál fejlettebb iskolatípus tekinthető: a Végh Mihály kecskeméti lutheránus főbíró által 1564-ben önállósult, s az 1948-ban, az államosításkor is a tanulókat jogfolytonosan megtartó gimnázium. (Vö. A 400 éves Kecskeméti Katona József Gimnázium. Kecskemét, 1964. 3. 1.) 21* 323